179. Egy ősi gonosz árnyékában... folyt.

First topic message reminder :

10-15 lépcsőfok vezet lefelé egy 2×2méteres pihenőig. Onnan az út jobbra vezet lefelé ismételten 10-15 lépcsőfokkal. Ami egy pihenőben végződik amiből ismét jobbra tudtok lefelé menni...
Ez így folytatódik jó sok ideig. A fény már az első fordulónál eltűnik s nem jut lejeb.
A falakon fáklyáknak való tartók vannak kihelyezve, de fáklya nélkül.
( Csináltok fény Lumossal? Vagy máshogy oldjátok meg a fény kérdést? )
Nem tudjátok megmondani mennyi ideje mentek ezen lépcsősoron lefelé, de már megszámolni sem tudjátok hány forduló volt jobbra, mert belezavarodtatok.
Az utolsó fordulót követő lépcsők megtétele után egy folyosóra kerültök.
A folyosón már fény világít, itt valamiért már kitették a mágikus lámpákat melyek kék tűzzel és kék fényt árasztva világítanak.
 
( Mit tesztek? )

Ahogy megállok, Lara indul meg előre. Sajnos rossz utat választ, de Tao maga mellé rántja. 
- Phu! Szép volt Miss Kung-fu! - dicsérem meg a lányt, aki legnagyobb megkönnyebbülésemre, mintha csak egy kikövezett ösvényen járna átsétál a túlpartra. 
Megyek is, és segítek neki felhúzni Alrikot is. - Jól vagy? - kérdezem a fiútól, bár pontosan tudom, hogy a kérdésem teljesen felesleges. Akkor sem vallaná be, ha fáj neki valami, ha a halálán lenne. Pedig pontosan érzem, hogy fokozott a légzésvétele, csaknem kapkodó, ugyanakkor azért óvatosan szívja be azt. Ez, és a nagyfokú izzadság nem kis fájdalomra utal. *Valószínűleg megrepedhetett egy bordája a semminek való csapódáskor*. - vonom le a következtetéseket a fiú állapotáról. Nem véletlenül tanulok medimágusnak egy ideje. Nem vagyok azonban annyira hülye, hogy egyáltalán megpróbáljak neki segíteni. Csak megsérteném vele azt a fenenagy önérzetét. Ráadásul ennél súlyosabb sérüléseket is szerzett már. *Figyelem, aztán ha tényleg gond lesz, majd lépek. * - döntöm el magamban, és inkább szétnézek valami kijárat után kutatva.  

- Oké. Mind itt vagyunk. De hol az az itt? - nézek körbe, és próbálom kitalálni, merre legyen az előre. 

(Dobok észlelésre)

Tiara Prince carried out 1 launched of one Lucky :

20

V. ajtón belüli csapat.
 
( Ügyesen át értek, látom a végén jó volt a kis “térkép” amit betettem. )
( Ha már Alric ilyen súlyos sérülést szenvedett akkor -5 HP.  )
 
Ahogy át értek Tao és Tia felsegítik a lógó Alricot.
Miközben kifújjátok magatokat addig Tia körbe néz de csak szemmel, mert mozdulni nem mozdul.
Éles szeme észre vesz a padlón 1-2 kőlapot amit csak a nagyon éles szeműek vehetnek észre.
 
Az út egyenesen folytatódik. Szinte a távolban már látni véltek egy ajtót. Igaz a sötétben nehezen kivehető. ( De ott van:) )
 
Ahogy megindultok, Tia éles szeme miatt az első 2 csapda aktiválást kiszűritek mert a jó kőlapokra léptek.  Ezt követően minden kőlap csapda lehet! Lépjetek bölcsen vagy szerencsésen.
( Dobjatok Luckyt.
Páros semmi nem történik így dobhatsz újra. 2 lépést tehetsz. Azután helyet cserélsz mással és ő megy előre. Megint Lucky dobás, ha páros újra tehet egy újabb lépést, majd csere....
Ha páratlan akkor beindította a csapát ami miatt tűk repülnek az illető felé. 3HP-t sebeznek az illetőn. De méreggel is elvannak látva ami miatt muszáj helyet cserélnie mással, hogy ő menjen elől.
A méreg részleges bénulást okoz 1-2 percig. Így ha újra rá kerül a sor akkor már mehet elől!
Védekezni nem lehet a tűk ellen.  Remélem érthető!  )
A túloldal 20 lépésre van!
 
II. ajtón belüli csapat.
 
( Majdnem jó a megfejtés, de nem pontos. )
 
Wang bemegy a jobb oldali kis helyiségbe. Ugyan olyan kialakítással rendelkezik mint amibe Darman is van.
Wangnak azonnal szemet szúr, hogy a nagy szarkofág mintha picit meg lenne mozdulva. Nem pontosan a helyén van ahogy azt az ember várná.
2 hang szólal meg Wang fejében. Ez Csapda! A másik meg azt mondja, Juhé... Lottó 5-ös.
Nem lehet eldönteni, hogy melyik akar lenni.
( Mit csinál Wang? )
 
Még szinte fel sem “fogta” a Gyermek Múmia, hogy felébresztettek hosszú hosszú álmából. Máris két támadást is kap.
( Alap értékek HP: 40/40 D6+2 )
Mindkét tűztámadás telibe találja, de nem gyullad lángra a teljes testét borító szövet. Csak itt ott. A balzsamozó anyag védte meg a szövetett.
( A két támadást követően HP: 40/26 D6+2 )
( A két támadás tovább szédítette őt. Így van még esély 2 újabb támadásra, ezután meg kell várni, hogy vissza támadjon. Hiába csatlakozik be bárki is az ütközetbe! )

Ahogy beléptem a kis helyiségbe lehangoló módon nem láttam egy táblát sem riktó narancssárga neonfénnyel, hogy itt a maradék két tekercs darab.
Amit viszont láttam, hogy a nagy szarkofág a közepén nincs a helyén.
"Baszki! Ez baj!"
- Hé, srácok! Itt valami nem oké!
De semmi válasz.
Fújok egyet és elindulok vissza.
- Hé figyeltek rá...mi a franc?!
Astral és Darman éppen egy múmiát készül felgyújtani. Egy mozgó múmiát.
"Na lássuk mit tanultam a nyáron"
Ahogy futottam oda a múmiához kinyújtottam felé a karomat. Ő már halott volt, és nem volt qije. De ott hevertek a lábánál a szarkofág fedelének az éles darabkái. Kő, a természet része. Átformálták, de a qi ott maradt benne. Ráfókuszáltam és egy nagy maréknyit felrántottam a padlóról, hogy hasítsanak bele a szörnybe.

(Képesség használat, először a harcban. Ez ugyebár instant, kivédhetetlen kritikus találat. Szóval az 13 sebzés, ha jól számolom.)

- Mi ez a gyújtogatás, kedves Darman? Azt hittem ez a magam fajta agresszív ősemberek módszere. Hiába akar megölni minket, ez egy fontos régészeti lelet - kacsintok a srácra.

Végül mindannyian átértünk és mehettünk tovább. Alricot meggyűrte az ütközés, de úgy tesz, mintha ő lenne a legjobban.
"Miért ismerős nekem ez valahonnan?"
Már futnék át a folyosón, de Tia megállít. Nagyon meresztenem kell a szemem ahova mutat, de én is észreveszem a csapdákat.
- Aiyah, milyen hely ez? Ezek a szektás bácsik nem itt laknak? Ki mennek a konyhába nasiért az esti mozihoz és nyolc csapdán át kell menni.
A fejemet ingatva megyek előre.

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

10

Kíváncsi voltam mit rejtegetnek, amihez ennyi csapda kell.
"Lehet egy nagyon fontos ember sírját. Az agyaghadsereg mellett egy csomó más minden védte az első császárt is. Ahh a higany folyó minket is megölne."

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

19

Esküszöm éppen csak az egyik lábujjam lépett rá a kőlapra, de az is elég volt.
Hirtelen erős szúrást éreztem a nyakamban, meg az oldalamban. Oda akartam nyúlni, de karom nem működött.
- Mmmmffmmfmff
Ahh a szájzár még a karomnál is jobban megijesztett. Próbáltam arra nézni, amerre Tia van. Ő talán tud valami gyógyítalt erre.
"Ne most haljak meg, amikor mindjárt itt vagyunk a célnál"
(-3 HP )

A bénázásom után Tao sikeresen elkapott
-Köszi, nyugi még nem szeretném támogatni a vállalkozásotokat. És persze vigyázok a kalapodra- fejezem be mosolyogva , habár nem ertem miert van ilyen jó kedvem. Már megint teljesen abszurd helyzetben vagyunk. Most valahogy élvezem. 
Átérünk a túloldalra és Tao meg Tia felhúzták Alricot. A csajok nem nagyon zaklatták kérdésekkel, szóval én leszek az aki megteszi. 
- Minden oké? Baszki ilyet ne csinálj mégegyszer. Fájt volna megvárni azt az 5 percet amíg átérünk a túloldalra??
Továbbindultunk és mintha egy ajtó lenne a folyosó végén. 
-8 csapda??! Az rohadt sok.. 
Tao beleléphetett az egyik csapdába mivel fogalmam sincs mi történik vele. Szeretnék segíteni de teljesen hülye vagyok a bájitalokhoz. És gondolom valami olyasmi kéne erre. Vagy talán egy idő után elmúlik a hatása. Remélem. A lány elé lépek és random teszek egy lépést

Lara Lestrange carried out 1 launched of one Lucky :

12

Örülök hogy nem történt semmi. A legszívesebben most hátralépnék és megvárnám hogy Tia vagy Alric is tippeljen egyet. De ehelyett megvonom a vállam és teszek mégegy óvatos lépést és reménykedek.

Lara Lestrange carried out 1 launched of one Lucky :

2

Most sem történt semmi katasztrofális. Biztos megszállt a szerencse . Ilyen sem történik gyakran a kalandokon. 
- Utólagos engedelmetekkel próbálok mégegyet.-mondom a többiek felé fordulva

Lara Lestrange carried out 1 launched of one Lucky :

13

Ez már nem jött össze és tűszúrásokat kezdek érezni. Próbálok nyugodt maradni és győzködni magam hogy ez csak átmeneti. Biztos nem akarnak mindenkit kinyírni aki betéved ide. Vagy lehet hogy mégis?
( 16 Hp)

Ahogy körbenézek, mintha valami megcsillanna az előttünk lévő úton. 
- Várjatok! - kiáltok föl. - Csapdák vannak itt is előttünk. - mondom, majd a halvány csillogásra mutatok. 
- Sajnos csak itt látom, máshol nem, de biztos vagyok benne, hogy több csapda is van. 
Tao a tőle megszokott magabiztossággal, mit sem törődve a figyelmeztetéssel, elindul. Azonban a második lépés után feljajdul, és nem mozdul többet. Lara megy utána. A tao előtti képzeletbeli kockára lépve. Aztán még egyre. De a 3. lépésénél ő is megmerevedik. 
- Csajok, mi történt? kérdezem, míg elmegyek Tao mellett, majd megállok a két lány között.

Újra szemügyre veszem a terepet, és látom, hogy az előttünk lévő úton nemcsak képzeletbeli kockák vannak. Hátrafordulva számolni kezdek. 1...2...3...4...5...6. Lara a 6. kockán áll. 
Előre fordulok, és mintha egy ajtó körvonalait látnám, nem is olyan távol. 
- Hát... Ha jól látom, kb. az ajtóhoz vezető út harmadánál járunk. És ha a megérzéseim nem csalnak, akkor senki nem léphet 2 kockánál többet előre. Vagyis felváltva kell haladnunk. Megyek akkor most én előre.

Tiara Prince carried out 1 launched of one Lucky :

16

Határozottan lépek a Lara előtti kőre, de semmi nem történik. Kissé habozva ugyan, de lépek még egyet. 

Tiara Prince carried out 1 launched of one Lucky :

2

Megint nem történik semmi. 

- Nyolcnál járunk. Alric, szerintem te jössz. - szólok hátra a fiúnak.

A lányok segítsége nélkül, már rég a veremben lenne, és ez nem épp egy felelemelő érzés. Akárhogy is, most az adósuk.
- Öhm.... izé... Köszönöm. Menjünk nézzük meg mi van az ajtó mögött. Követi a társaságot, majd a terembe érve összeszűkült szemmel végigméri a helyzetüket. A lányok kapják az áldást de szemmel láthatóan a bénulás csak részleges és nem maradandó. Akárhogy is, nem lenne jó elkapni párat. Tia egész jól halad. Gyorsan elhalad a csapdaköveken állók mellett, menet közben kiszedegeti az esetlegesen bent maradt tűket, majd finoman megérinti Tia vállát.
-Most én jövök! Eressz! 
Azzal a lány elé lép és rálép az előtte álló kőlapra.

Alric Maggot carried out 1 launched of one Lucky :

14

A mező kitart, nem aktivál semmilyen csapdát. Végigméri a választási lehetőségeket, majd kinéz egy kopottabb kőlapot.

Alric Maggot carried out 1 launched of one Lucky :

13

A kőlap megmoccan és egy éles tűszúrást érez a combja tájékán, majd a teste megmerevedik és érzéketlenné válik. -Asszem bkhapptham egyhet.
A karja lehanyatlik, majd aláhull ő pedig térdre rogy. A másik kezével meg tudja tartani magát ugyan, de talpra nem tud állni így megvárja míg elmúlik a hatás.
Hp 19 

Idegesen néztem, ahogy Larát is eltalálják a tűk. Nem tudtam lebeszélni őket a haladásról, ezért reméltem, hogy maguktól is kitalálják, hogy ez túl veszélyes. Tia valahogy túlélte, de Alricot eltalálták.
- Mmmmmmfffmmm!
Megfeszült izmokkal próbáltam kitörni a bénulásból, aztán egyszer csak érezni kezdtem, hogy múlik a hatása.
- MMmmmmaahh, pfuhh, most már jobb. Szerencsére nem örökre bénít le ez az izé. Nem lehetne, hogy Alricot kihagyjuk ebből valahogy? Már a fejsze is eltalálta, meg a láthatatlan fal. Ki tudja mi lesz a következő csapda? Lehet olyan, amihez ő ért legjobban. Vigyázzunk rá, csajok!
Próbáltam óvatosan lépni előre. Fogalmam se volt hogy működik a csapda.
"Talán az a titka, hogy ha kettőnél többet lépsz, akkor lebénít? De én meg Alric már a második lépésnél le lettünk lőve. Tia meg nem?"

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

12

Felkészültem az újabb szúrásra, de elmaradt.
- Pfuu, eddig oké. Azt hiszem egyet mindenki léphet. Biztos van valami rendszer vagy szabály itt is. Ki kell találnunk, mert nagyon messze van a túlsó vége. Na próbálok még egyet.

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

12

Már szinte éreztem a szúrásokat ahogy léptem, de ezúttal elmaradt.
- Ahhh megúsztam. Ezaaaaz! De fáj a szemem annyit erőlködtem, hogy elkerüljem a csapdákat. Pihenek egy kicsit, addig jöjjön más! Apropó! Tia, ezeken a tűkön van valami méreg. Rakj el párat, hátha jó neked bájital alapanyagnak. Vagy csak harcban ledöfünk velük valakit.

-  Azt hittem kigyulladsz te... - kiáltom a Múmiának a szitkomat.
Ekkor Wang kiáltása hallatszik a hátam mögül. Nincs időm válaszolni neki mert pillanatokkal később meg is jelenik, érkezik. Nem is akárhogyan, egy piszok látványos támadással sorozta meg a bekötözött "barátunkat".
- A múlt egy darabja mi? - kérdezem.
- De ez a darab jobb ha földelve van! - vágom oda mosolyogva.
- Alarte Ascendare! - kiáltom és  a pálcám a Gyere Múmiára szegezem közben.
( MIRAKULUM - discipulus varázsaltott hazsnáltam.  Így +4 módosítót kapok most a támadásomra, miközben ha védekeznem kell akkor azt -4-el fogom tenni. )

Az V. ajtó mögötti csapat így áll!


II. ajtó mögötti csapat.

( Gyerek Múmia  HP: 40/26 D6+2 )
Wang sorozása telibe kapja.  Ha nem óvná a géz amivel betekerték lyukacsos lenne mint az ementáli.
( Gyerek Múmia  HP: 40/13 D6+2 )
De ez pont elég volt, hogy teljesen felébressze őt és meginduljon támadására.
Ekkor kapja el Darman támadási próbálkozása...
( Védekezés Darman ellen. Aki 15-öt sebzett. )

A bénulás lassan szűnni látszik és csak egy kellemetlen zsibbadás marad utána. Kicsit olyan, mint amikor az ember elfekszi valamiét. Lassan felegyenesedik, majd megmozgatja Elmacskásodott végtagjait. Egész jól haladunk. -Értem Válaszol Lara gondolatmenetére. Szóval csináljunk magunkból random tűpárnát. Ez a próbatétel pusztán arra jó, hogy az ajtó mögé, már legyengülve érkezzünk. Elindul és szépen elsétál a lányok mellett. Menet közben kiszedegeti a tűket belőlük ismét, majd a földre dobja. Ahogy beér Lara mellé, megpöccinti picit az órrát. Elgondolkozik hogy még mit tehetne vele ilyen kiszolgáltatott állappotban majd megcsóválja a fejét. -Mindjárt vége. Most én jövök!
Azzal megteszi a következő lépést

Alric Maggot carried out 1 launched of one Lucky :

12

A mező biztonságosnak tűnik így tesz még egy lépést.

Alric Maggot carried out 1 launched of one Lucky :

13

Bosszúsan felnyög, ahogy a tomporából kiálló tűre pillant. - Nemááár... A zsibbadás felkúszik a gerincén, majd ismét az ernyedt bénulás következik.

Elégedetten néztem, ahogy a múmia megbicsaklik.  Ennél már csak az volt a szebb látvány, amikor Darman megreptette és lecsapta a földre. Így már halottabb lett, mint addig bármikor.
Odafutottam Lisához és adtam neki egy puszit.
- Minden oké?
"Első kalandnak elég durva ennyi kihagyás után."
Amikor megbizonyosodtam, hogy nincs semmi baja Darmanhoz fordultam.
- Meg tudnád csinálni még egyszer ezt a trükköt? A jobb kamrában van valami. Tekercset nem találtam, de a szarkofágot valaki elmozdította a helyéről. Valami van ott, aminek nem lenne szabad ott lennie. Nem volt időm megnézni, mert akkor jött ez a szar..akarom mondani, fontos lelet - bökök a szövethalomra.
Nem igazán volt kedvem megvárni, hogy felébred egy újabb múmia és talán hátba támad minket. De mielőtt visszamentem volna a jobb kamrába, a múmia kupachoz léptem.
- Diffindo! Ezt a kis darabot elviszem Taonak. Hadd tanulmányozza.

Lassan, de biztosan haladunk előre. Amint Alrik megáll, előre indulok. 
-Igen egy elég erős idegméreg van a tűkben. Sajna
os, ha már bejutott a a testedbe, igazából nem tudom használni. De megpróbálhatok egyet elkapni röptében. - vigyorgok. 
- Na de először induljunk meg.

Tiara Prince carried out 1 launched of one Lucky :

4

Egy pipa. Lássuk a másodikat. 

Tiara Prince carried out 1 launched of one Lucky :

8

Szerintem ezek tudják, hogy nekem nincs véráramom. - vigyorodok el, ahogy megintcsak biztonságos talajra lépek. 
Lehet csak végig kellene gyalogolnom a terepen. De valamiért azt gondolom, ha így teszünk, akkor a mögöttem jövő kapja az áldást.

Nagyon para volt nézni, ahogy a többiek megbénultak.
"Így nézek ki én is kívülről?"
Tia válaszára elgondolkodtam.
- Hát ha nagyon muszáj, biztos tudsz szerezni a cuccból vérrel együtt. Bár lehet akkor már nem hatásos annyira.
Nagy levegőt vettem, aztán elindultam a lány után. Kicsit irígy voltam, hogy őt nem találta el semmi. Ő volt a legjobb bőrben.
És ezt nem arra érettem, hogy egy pattanása vagy kósza anyajegye se volt. Bár az is igaz.

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

2

Ahogy léptem felkészültem a tűk érkezésére, de elmaradt. Megkönnyebbülten felsóhajtottam.
- Mindjárt vége!
Felemeltem a lábam és összeszorított szemekkel léptem még egyet.

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

5

Felsikoltani se volt időm, már le is bénultam.
(-3 HP)
"Au, basszus! De legalább nem Alric".
- MMMmmmmfmmmmmhmmmghh
Ha jól emlékeztem, ez az utolsó lépés. Reméltem, hogy igen.

14 HP

- Lucky! - kiálltok diadalittasan a levegő és mellé megeresztek egy örömittas kézmozdulatot is.
* Tudom, nem nagy és erős ellenfél volt, de jól esett kiütni. * jegyzem meg magamban.
Majd Wang hangját hallom és a kérdését mellé.
Már éppen mozdulnék mikor inkább elgondolkozok kicsit.
- Én inkább a bal oldalt nézném meg. Nem találtam semmit és ezt furcsának találom. - jegyzem meg. Bár nem szólok róla, hogy nagy valószínűséggel bamba voltam.
- Te úgy látszik találtál valamit. Ha nem mászott ki még ránk akkor megvárja azt hogy piszkáljuk. - gondolkodok hangosan.
- Te nem így gondolod? - kérdezek vissza.
Perceket várok a válaszra de látom, hogy ő is elgondolkozott vagy bambult. Így megindulok vissza abba a járatba amiből jöttem.
Ahogy beléptem újra pásztázni kezdek a helyiség minden négyzet-centiméterét.

( Dobok keresésre, észlelésre. )

II. ajtón belüli csapat.

Darman és Astral semmit sem találnak. A figyelmük túlságosan is elkalandozott így nem vették észre azt ami az orruk előtt volt.

Eközben ahogy az V. ajtó mögötti csapat végére ért a kis sétának és elérték az ajtót annak a kilincsének lenyomásával kinyílik az ajtó.
Az ajtó túloldalán abba  a szobába kerülnek ahol Darmanék is vannak.
A csapat újra teljes. Lehet tervezni, hogy mi lesz a következő lépés...

Türelmetlenül vártam, hogy elmúljon a bénulás. Ahogy visszaszereztem az irányítást a testem felett, kinyitottam a szemeim és megindultam előre. Már nem volt semmi csapda.
- Ez az! Indulás!
Probléma nélkül elértük a folyosó végén az ajtót. Először óvatosan megböktem a kilincset, de semmi gáz nem történt. Megfogtam a kilincset, de még mindig nem jött a halálos veszély. Bólintottam egyet, majd lenyomtam a kilincset és kitártam az ajtót.
- Íííííííí!
Hát olyan szépet rég láttam. Egy sírkamra egy hatalmas szarkofággal.
"Ahh a jutalmam a csapdákért. Úúúúúh"
Ja és persze a többiek is ott voltak.
- Hahó! Nektek milyen csapdáitok voltak?

Darman kérdésére bólintok. Tényleg igaza volt, csak én voltam nagyon én. De én akkor is én leszek.
- Igen, ez igaz. És ha nem piszkáljuk, lehet fel sem éled. De nekem nem tetszik, hogy van a hátunk mögött egy nemtudommi.
A srác persze már indult vissza nyomokat keresni. Mentem én is utána, hátha meglátok valamit.
De alig értem be, amikor nyikorogva kinyílt egy ajtó a kamra hátuljában és belépett rajta Tao nyomában a többiekkel.
- Mikor akartál szólni, hogy találtál egy ajtót? - Kacsintok nevetve Darmanra.
Én se voltam egy Elisabeth Peterson, de azért tetszett a gondolat, hogy kétszer nézett körbe a helyiségben és nem vett észre egy ajtót. Tao láthatóan a mennyben érezte magát. Bár ezt nem csodálom.
- Csapda? Hát nem tudom csapdának számít, de ránk támadt egy múmia, de azt Darman kilapította. Itt egy szövetdarab belőle szuvenírnek - nyújtom Taonak. - A középső teremben van még egy csomó, meg egy másik ilyen kamrában egy kicsit megpiszkált, amit inkább ne bántsunk. A lényeg, hogy Helennél van egy elszakadt papirusz darab, rajta hieroglifákkal. Még két darabja van itt valahol. Ha azokat megtaláljuk, akkor mehetünk tovább. Azt hiszem.
Reménykedtem, hogy ennyien már megtaláljuk a másik két darabot. Mindenekelőtt körbenéztem én is, hátha meglátok valamit, amit Darman és Astral nem vett észre.
"Mondjuk még egy ajtót."
(Dobok észlelést.)

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one Lucky :

7

Végre valahára elérjük az ajtót. tao az első, aki odapattan, és kitárja, mielőtt lebeszélhetném róla. De óvatosságom alaptalannak bizonyult. Az ajtó minden gond nélkül kinyílik, és Taot szorosan követve átlépek rajta én is. 
Legnagyobb meglepetésemre, és örömömre a többiek is itt vannak. 
Azonnal köszöntöm is Wangot egy öleléssel,de aztán azonnal Darmant keresem a szememmel. Nem látom őt meg azonnal őt, de pontosan érzékelem, hogy itt van. 
Amint rátalálok, szorosan átölelem. 
- Mit csináltatok ti pontosan? Éreztelek téged. A vérnyomásod az egekben volt. Nekünk először egy láthatatlan hídon, majd egy csapdákkal teli kőúton kellett átjutnunk. aztán az átjáró ide hozott bennünket. - mesélem neki az élményeket. 
- Jól hallottam, hogy keresnünk kell valam pergameneket? - fordulok vissza Wanghoz, aki Taonak mesél éppen. 
- Akkor nincs más hátra, keressünk. - mondom vidáman, majd Darmant magam után rángatva, én is próbálok körülnézni.

Tiara Prince carried out 1 launched of one Lucky :

20

Ugyanúgy kelnék mint az eddigi pár hónapban,persze ha nem éppen valami olyan helyen ébrednék ahol semmi keresnivalóm sincs. a hely nem barátságos,sötét.És egyenesen a pár hónapi normál kalandokra emlékeztet. Csupán veszek egy mély levegőt és gyorsan hátra dobom a hajam,ne takarja a szemem. És a jogart is kézbe kapom a pálcámmal együtt. Majd egy gyors lumossal indulok előre,ahol egy ajtón túl pár ismerős arc vár,és egy pár nem ismerős. 

...Na ide hogyan keveredhettem? 


Kérdezem nagyrészt magamat mielőtt teljesen regisztrálja az agyam,hogy kiket is látok.Eléggé hiányzotak már a társaim,és gondolkodtam a havokban,hogy mit is mondanék még de most szinte tovább meg se tudok szólalni, az agyam teljesen leblokkolt a látványukra.

Ahogy a méreg hatása múlik, egyre világosabbá válik számára, hogy nem akar egy perccel többet sem itt maradni, mint amennyi lehetséges. Kapkodva megindul a kijelölt köveken, és a lányok után haladva kilép az ajtón. A helység nem túl szívderítő látvány. Sötét a kéró, elég büdös is és persze dugig van halottakkal.
-Meghitt... Böki ki, miközben lábával néhány üszkös géz féleséget taszigál odébb, majd megnyújtott léptekkel elindul a többiek irányába. Egészen eddig, mígnem egy ajtó fejtárul, és Daniel toppan be rajta.
A szívverése az egegbe szökik és egy belső hang felordít. ~ ez csapda lenne?! Hogy kerül ide? Ez nem lehet ő!
Rászegezi a fiúra a pálcáját. 
-Megállj! Tesz egy oldalazó lépést a többiek felé, de közben nem veszi le a szemét a fiúról.
- Ez nem lehet ő! Hogyan jutott volna be? Minket miért nem rögtön ide teleportált akkor a sárkány? Miért kellett szívnunk az őrökkel. Ez biztos valami vásott templomi csíny lesz. Valami lény az elménkből ellopott emlékek alapján kreálta ide elénk ezt az ál Danielt. 
-Főnökasszony! Mi legyen vele?  Szól hátra a válla fölött Tiának!

Ahogy a csapat összegyűlt Wang kutakodása és nézelődése kiszúrt 2 jelet a falon ami ott volt 2 síron a központi kamrában. Szép nagy jelekkel volt felvésve a szarkofágokra. Ezért is szúrta ki a szeme.
Tia női megérzései olyan pontosnak  bizonyultak, hogy az elsőnek kiválasztott és ránézett szarkofágon észre vett valamit...
( Rábízom, hogy mit látott meg és hol... legyen kreatív. De megtalálja a következő darabot ami így hangzik. )
 


Danielt a Sárkány király hozta ide Tia nyakláncát használva arra, hogy a közeletekbe érkezzen!
De Alric viselkedése megalapozott. Hiszen Daniel bármikor lehet ellenség vagy egy igen kifinomult halálos csapda.
Így Danielnek, meg kell győznie a többieket, hogy ő pontosan az akinek kinéz és a többiek ismerik!

Ahogy végig vizslatom a szemem a falon, két ismerős jelet látok.
- Hé, ezek ott voltak a nagyon nagy szarkofágon középen - mutatok rá. - Helen, mit is írt a tekercs? Szerintem ez lehet a feladat, amihez a szöveg a megoldókulcs.
Próbáltam visszaemlékezni, de ekkor lábak dobogása töri meg a csendet.
"Valaki jön a folyosón."
Megragadom a pálcámat és felemelem, védekezésre készen, de akkor meglátom a közeledőt.
"Ez lehetetlen."
Daniel volt az. Megnőtt a haja, de egyértelműen Daniel volt. Vagy egy nagyon tehetséges Metamorfmágus. Vagy valaki százfűlé főzettel.
- Daniel? Tényleg te vagy az?
Döbbenten Tiára nézek.
- Nem nálad van a medálja? Azzal tetted próbára Taot, nem? Akkor hogy kerül ide?
Valami nem volt rendjén. Az alakhoz fordultam.
- Válaszolj! Te vagy Daniel Aurelius Cards a Khimeras házból?

Ahhh annyira imádtam azt a helyet!! Rengeteg szarkofág tele múmiákkal! Kedvem lett volna csak azzal eltölteni egy egész hetet, hogy ezt a kamrát tanulmányozom. Az agyamat eldobtam.
Mivel mindenki valami írást keresett, beszálltam én is a keresésbe.

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

5

Éppen javában keresgéltem, amikor léptek kezdtek el közeledni.
Egy fiatal srác jön felénk, akinek Lara láthatóan örül, Alric viszont veszélyt érez.
"Ahh micsoda pasi! Az összes csapda megsebesítette, ramaty állapotban van, de ha veszély van, ő áll be mindenki elé! Remélem nincs barátnője. Ahjj mondjuk Lara szerintem tetszik neki. Aiyah!"
Elindulok én is az alak felé, hátha baj van. Megálluk úgy, hogy Alric, a kedvenc háztársam és a Sógórnőm is a közelben legyen, ha esetleg támad a srác és védeni kell valakit.
Ahogy a többiek szólítják, az viszont megállásra késztet.
- Shenme?! Daniel Cards? A Semmirekellő kuncsaftlopó Cards családtól?! Azonnal gyere ide egy pofonra! Ha tényleg az vagy, akinek tűnsz, akkor tudod mit vétettél!
Eljött a bosszú ideje.

Önelégült mosollyal bólintok, amikor Wang megjegyzi, hogy milyen hamar sikerült megoldanom a feladatot. Valahogy gyanús nekem ez az egész, túl egyszerűen ment a feladvány. Mire észbekapnék, Wang már el is indult, így időm sincs arra, hogy szóljak neki. Csak egy csattanásra leszek figyelmes, odakapom a fejemet, megakad a tekintetem Astralon, akivel szemben egy múmia gyerek áll szembe. *Deja vu érzésem van, nem is kicsit.* Majd Darmannal együtt megpróbálják felgyújtani, ami telibe is találja a múmiát, de "szerencséjére" a balzsamozó folyadék megvédte. Majd Wang támad, és a végső csapást a háztársam viszi be. 
- Na szép. Én gondolkodom, ti harcoltok. Jó elosztás. - mosolyodom el rajtuk. - Lehet, igazad van, Darman. Csak csdálkozom, hogy valahogy mégsem lett jó a megfejtésem. De nem is tudom, miért. Lehet, hogy mégis sikerült az E-t és az I-t összekevernem? Talán csak sikerül megtalálni és kibogozni a többi tekercset. Ki tudja, hogy hol lehetnek? 
Jobbnak látom azt, hogy ha a többiek után megyek, és nem maradok egyedül, és az utunk végén összetalálkozunk a többiekkel. Végre legalább együtt van újra a csapat. Amikor Wang említi a hieroglifákkal kapcsolatos megjegyzését, bólintok. 
- Igyekszem a legjobb tudásom szerint cselekedni, de nem kifejezetten jött össze. - magyarázom. De ekkor megérzem egy régi illatot, és oda fordulok: döbbentem látom Daniel jelenlétét. Vegyes érzelmek kavarognak bennem: a düh és a szeretet. Nagy léptekkel lépek oda hozzá, és a nyakába ugrok, majd egy csókot adok neki. - Ilyet többé ne csinál Daniel Cards, hogy mindenféle szó nélkül itt hagysz! Mert utánad fogok menni mindenképpen. 
Ám igaza van a többieknek, de az érzelmeim kissé elvakítottak. Ameddig a többiek Daniel felé kérdezősködnek, a szarkofághoz lépek, amin a hieroglifák vannak, majd belemélyedek. 
- Hogy mit mondtál, Wang? - kérdezem a fiút, majd leesik a kérdése. - Azt írta, hogy: SÍRBÓL A JOBBAL LESZ NEKED. És ameddig Danielt faggatjátok, addig engedjétek meg, hogy ezt.  megoldjam. Na szóval, kezdem is. Hogy is volt? A madár az "A", akkor már meg is van pár darab. 
Innentől kezdve, nem tudom, hogy mennyire gondolkodok hangosan, vagy magamba, elkezdem kibogarászni a többiet is. Nem is tudom, mennyi idő telik bele, de a megfejtés megvan. 
- Azt hiszem megvan. Vagyis remélem. Így szól: A KETTŐ KÖZT HALÁLOD LELED!

Kissé leblokkol az agyam,főleg amikor Helen mint a torpedó ugrik rám.Egy pár lassú pillantás után megrázom a fejemet,és már érzem is azt a fejfájást ami befog következni nemsokára. 

Adjatok egy gyors pillanatot mert szinte most keltem egy sötét teremben és már pálcát tartanak rám. 


Azzal egy kicsit megdörzsölöm a szemem majd egy mély lélegzetet veszek. 

Rendben van,akkor mégsem álmodom. Akkor.. Elősször is,nem is tudom elmondani milyen jó titeket újra látni. Másodjra pedig bocsánatot kérnék a hirtelen eltünésem miadt,majd később elmesélem mert azt sem tudom jelenleg,hogy a föld melyik kontinensén vagyok. És Wang,nemtudom honnan szedtet az Aureliost. 
Egy eléggé összezavarodott pillantást vetek felé. 
Daniel "Epione" Cards a teljes nevem,persze ezt még nem osztottam meg, és a Favoritusba való vagyok,illetve a hirtelen eltünésem előtt iskolaelső voltam... Óh milyen borogatást kapok majd én Norinától... 
Már a gondolattól is kezd megfájdulni a buksim.De nem mondom,hogy nem jogos. Hirtelen hívtak el és hirtelen lettem elhúzogva szüleim által. 
Mit mondhatnék még,hogy legalább ne pálcával várjatok... Vízmágus vagyok.A pálcám cseresznyefából van és tigrisszem és főnixtoll magja van. És volt egy alkalom amikor Wangal és Helennel békajárást oldottunk meg az iskolában. Ennyi elég? Kezdek kifogyni a mondani valóból... 
Az ismeretlen lány parancsára kicsit meglepődök és megkérdőjelezően nézek rá. 
Sajnálom,de úgyhiszem nem találkoztunk még,habár te nyilván ismersz. A pofont annyi biztos megérdemlem habár nem is tudom pontosan még mit tehettem érte... Kuncsaftlopó.. Talán valami gyógyítással vagy temetkezéssel foglalkozó csalá-... 
A mondatomat ketté harapom is Wang és az ismeretlen lány között kezd járni a tekintetem. 
Te vagy wang rokona,úgy emlékszem unokatestvére,Tao? Legalább is tippre azt mondanám.Viszont ha lehet akkor valaki beavatna,hogy mégis mi folyik itt? mert egy páran kissé ramatyul néztek ki,és jelenleg egy olyan helyen vagyunk amit valamiféle kriptának néznék még így álmosan is.

Türelmesen hallgatom az alak mentegetőzését. Megkönnyebbülten sóhajtok, amikor jó válaszokat ad.
- Az Aurelius meg a Khimeras csak beugratás volt, hátha szélhámos vagy. Ha igen, jó munkát végeztél. Az előbbit egyébként Albus Dumbledore unokaöccsétől vettem.
Leeresztem a pálcám és a többiekhez fordulok.
- Ő az. Én is alig hiszem el, de tényleg ő az. Óriási szerencsénkre, mert ha most kiderül, hogy gonosz és elrabolja Helent, sose jutunk ki innen.
Belegondoltam, hogy mi lenne abból, ha nekem kellene hieroglifákat fejteni.
"Fúúú basszus. A Sárkány inkább utánunk küldi a tanárokat."

Ahogy Wang kijelenti, hogy tényleg ő Daniel Cards elindulok a srác felé már menet közben lendítve a karomat.
- Legalább beismered, hogy jár!
Örültem, hogy a gyűrűim velem teleportáltak így tudtam igazán jó pofont adni. Csak úgy csattant.
- És igen én vagyok Hu Tao! Hu mint Hu de félelmetes ebben a kriptában és Tao mint VisszautasítotTA Ostobán a nagyapám meghívását! Tudod mennyire ki volt borulva, amikor megtudta, hogy csak úgy lelépsz? Segíts megtalálni a maradék két papirusztekerecset a hieroglifákkal, hogy kijussunk innen! Minél gyorsabban szabadulunk ki, annál hamarabb tudsz bocsánatot kérni nagyapától.
Utána fenyegetőn felemeltem a kezem egy újabb ütésre.
- És hogy érted azt, hogy ramatyul nézünk ki?!

Ahogy körbenézek egy kisebb eldugott suarkofágot pillantok meg az egyik sarokban. Odalépek és mintha egy papirus sarka lógna ki belőle. Óvatosan kihúzom a papírdarabot, és felemelem. 
- Megvan azt hiszem! Helen! Te értesz ezekhez a krikszkrakszokhoz - nyújtom a lány felé a tekercset, aki hamarosan meg is fejti azt. 

Kisebb riadalom tör ki, ahogy egy ajtó mögül feltűnik egy ismerős arc. 
Alrik azonnal ugrik rá. 
-Várj! Kiáltok fel, majd Daniel elé állok. Végigmérem őt, és alig pár pillanattal később megölelem. 
- Üdv újra itt! - mondom neki, majd a többiekhez fordulok. - Ne aggódjon senki, igazi! A nyakában a Rend medál, nem mellesleg itt van nála a jogar is. És még mindig tetszel neki, Helen - osztom meg vigyorogva az infót, amit Daniel fejéből olvastam ki. 

- Nade, ha mindenki naporendre tért a megnövekedett létszámunk felett, jó lenne megtalálni a többi pergament is. Már csak 1 kell, ugye?

A helyzet kezd alakulni, bár a szemem megint csak nem sokat segít. Kutakodásom és keresésem semmit nem hozott. Bezzeg Wang azonnal kiszúrt valamit.
Ekkor feltűnnek Tiáék vagyis a másik csapat.
- De jó, hogy egybe vagytok. - csókolom meg társam.
- Igen, én is éreztelek de még jobb így, hogy két karom közt tarthatlak. - mondom neki.
Majd kisebb beszélgetés és kutakodás indul. 
Természetesen mindenki jobb benne mint én.
- Látjátok, lufaszt sem találok. Ezért is hagyom rátok a keresést inkább. - teszem hozzá.
Tia is talál valamit ami nem más mint a tekercs folytatása...
- Szuper! Ügyes vagy! - dicsérem meg őt. 
Majd meghallgatom Helen fordítását.
Eközben Daniel tűnik fel. Aki többen is jól fogadnak.
Alriccal értek egyet, de nem ragadok pálcát.
Végül kiderül, hogy ő igazi. Tao felpofozza szépen... amin szépet mosolygok. De a második pofonnál elkapom a lány csuklóját és picit megszorítom, pont annyira, hogy ne csusszanjon ki a kezemből a keze.
- Ennek nem pont most van itt az ideje, majd ha vissza érünk elföldeled! - fűzöm hozzá.
- Daniel! Ha még egyszer eltűnsz magam kereslek meg és öllek meg! - ezt meg a fiúnak szánom, jéghideg halálos pillantással.
Majd elengedem a lány kezét mielőtt még verekedni akarna amibe még ha erősebb is vagyok alul maradnék.
- Kettő pipa a háromból. -mondom csak úgy magamnak.
- SÍRBÓL A JOBBAL LESZ NEKED , A KETTŐ KÖZT HALÁLOD LELED! - ismételem el a szöveget ahogy Helen elmondta hangosan.
- Ezek szerint a középső az én buta fejem szerint felejtős. Kérdés, hogy a bal vagy a jobb a jó út? - 
- A mondat eleje nem lehet jobb bal...? - kérdezem hangosan.
- Mert akkor nekem olyat mondana, hogy a jobb út a bal és a többi rossz. Vélemények? - kérdezem a többieket.
Bár érzem sokáig nem várok és kiderítem igazam van e vagy sem.

Darman felvetésén elgondolkoztam. Volt igazság abban, amit mondott.
- Igen, erre én is gondoltam. A Jobb az a Bal, és a Bal az a Jobb? Mi most a Balban vagyunk, szóval ez a jobb. Azt elég nehéz félreérteni, hogy a középső halálos.
Fel alá járkálni kezdtem körbe. Eltartott egy darabig mire rájöttem, hogy mit csinálok, annyira ösztönös volt ez. Szerettem azt hinni, hogy segít a koncentrálásban.
- De azt ne felejtsük el, hogy hiányzik az üzenetnek két darabja. Azaz Tia megtalált egyet, de Helen még nem fordította le.
A két lányra mutattam, akik segítettek nem itt ragadni.
- Az eleje lehet megváltoztatja. Lehet valami olyasmi, hogy "dolgod sírból a jobbal lesz neked". A jobb kamrában végülis el van mozdítva a sír, azt láttam. Attól féltem, hogy csapda, de lehet mégse az. Másfelől ha ez egy próba, akkor lehet direkt kétértelmű. Ti mit gondoltok?
Várakozón nézek a csapatra.

Hallgatom Helen megfejtését, és érzem, hogy egyre türelmetlenebb leszek. Mitha egy helyben topognánk, miközben tutira valahol máshol lenne a helyünk. Azt sem igazán értem, hogy mit keresünk itt sziklákon ugrándozva, és ősrégi hullák között, amikor a feladatunk ennek az egész kócerájnak a likvidálása lenne. 

- Egyetértek a fiúkkal. Szerintem megvan a megfejtés. - jelentem ki. - Részemről kipróbálnám a szarkofágot. Végülis mi történhet? Kijön egy múmia? Itt vagyunk rá nyolcan. Szerintem bízhatunk benne, hogy Alrik felgyújtja pólyástul. - mosolygok hátra a srácra. 

- Menj előre cica, megyek utánad! - engedem el egy szorítással Darman kezét.

Annak örülök, hogy szavaim nem süket fülekre találnak és a csapatból van aki figyel rám.
- Én is úgy gondolom kár keresni a tekercs 3. részét. Bár tölthetjük vele az időt. Amit én nem tennék. - teszem hozzá.
Még egyszer fejbe átfutom a szöveget és a következtetéseimet és Tia szavára megindulok a szarkofág fel.
- Akkor megyek! Vigyázzatok magatokra! - nézek hátra a többiekre mintha csak nagy útra indulnék és ki tudja mikor is érek vissza belőle.
Bemegyek a bal oldali járatba és elé állok  a nagy szarkofágnak.
- Szezám tárulj! - kiáltom el magam és neki feszülök díszes elej lapjának.
Lélekben meg felkészülök rá hogy egy Múmia fog a nyakamba esni....

( Darman tippje jó volt. )

Ahogy Darman neki feszül a szarkofág elejének az elsőnek nem is mozdul meg. De ahogy tovább erőlködik munkáját siker koronázza.
Nagy csattanással borul el a díszes kőlap. Mindenki egy ellenfélre számított de csak pókok sokasága rohan ki az így feltárulkozó lyukból.
Ahogy leszeditek a hálót mögötte felterül egy átjáró. A járatba sötétség van, de a termetekből kis fény bevilágít pár méterre. Így azt láthatjátok, hogy legalább másfél ember széles a járat a szarkofág után.

( Bementek? Vagy mit csináltok? )

Wanggal, Helennel, Darmannal és egy új sráccal bementünk a kettes ajtón. Nem volt túl sötét, így a szemem hamar alkalmazkodott. Mindennek ellenére végig Wang kezét szorongatva lépkedtem, nehogy elszakadjunk egymástól. Bár ez egy rejtély volt ami megoldásra várt, nem volt hozzá túl nagy kedvem na meg nem is értek a hieroglifákhoz. Szóval teljes egészében Helenre hagytam a dolgot amíg kerestem a tekercs többi darabját. Látszott hogy mennyire nincs kedvem ehhez, ugyanis nem teljesítettem jól. Nem találtam semmit. Ezek után felgyorsultak az események. Nem is tudtam mire figyeljek inkább. Múmia, kiegészült a csapat, újra köztünk volt Daniel,aztán Tia megtalálta a tekercs még egy darabját, és végül Darman talált egy átjárót. Szótlanul szemléltem, hogy mit fogunk ezután csinálni.

Ahogy elindultunk újra elfogott a bizonytalanság.
"Darman elviszi a balhét láthatóan, de valamennyire az én ötletem, hogy nézzük meg a szarkofágot. Ha valami veszett múmia van benne, az én lelkemen szárad."
Hogy eltereljem a figyelmemet odamentem Tiához és oldalba böktem.
- Nagyon megy neked ez a nyomozás. Iszol Lisából is, amikor nem nézek oda?
Kevés valós esély volt rá, egymás szagát sem bírták. Pedig nem bántam volna, ha elássák a csatabárdot. És tudtam, hogy Tao is így van vele.
Darman felnyitotta az ajtót és akkor....
- Uaaah. Persze, hogy pókok. Megint itt a tanóra átok - nyögök fel. - Ha valamiről tanulunk, az előkerül a következő kalandon.
Szerencsére ezek nem voltak borneói méretűek és nem is akartak enni belőlünk. Mögöttük pedig ott volt a járat tovább.
- Na tessék, ha kinyitom, amikor megtaláltam, akkor sok időt megspórolok. Bocsi srácok.
Nézegettem a járatot és magunkat. Nem volt éppen szűk az átjáró, de tágasnak se lehetett mondani. Pont akkora, hogy kényelmesen be tudjunk sétálni egy csapdába.
- Igazán megtehették volna, hogy ne libasorban kelljen végigmenni. Nekem az összes ilyen csapda szagú.
Hátranéztem Lisára.
- Gyere és karolj belém. Gondolom nem lenne ellenedre, ha egymáshoz préselődve mennénk át.
A karom már meg is találta a derekát reménykedve az igen válaszban.

Ahogy Daniel valódi kiléte tisztázódik, lerogyasztja a vállait és leengedi a pálcáját. A továbbiakban nem foglalkozik ezzel az egész őrült folklórműsorral. Szépen a háttérbe húzódva kivárja míg a megoldásra rájönnek. 
Közben szemrevételezi a bordáit. Ahogy felhúzza a pólóját, látja már, hogy egy levesestál nagyságú bevérzés éktelenkedik a bal mellkasán. A dolog nem túl jó, de talán nem is halálos. 
Ahogy Darman megszabadul a szarkofág tetejétől, ő is közelebb avászkodik. 
-Király egy szűk hasadék ahova természetesen egyesével tudunk bemenni, libasorban, hogy aztán fentről egy lapot becsúsztatva elválaszthassanak minket egymástól. Szögeket, vagy mérgezett nyilakat lőhessenek belénk, vagy a fal oldalából egy pengével félbekaszabolhassanak mindannyiunkat... Király... Menjünk. Beáll Wangék mögé és leereszkedik ő is.

Át az alagúton nehéz volt megfordulni a szűk helyen, de azért hátranéztem Larára. Ahogy fordultam az orrom éppencsak súrolta Lisát, de kellemesen bizseregni kezdett tőle a bőröm.
- Igen, ez tényleg gyanús. Bár ha belegondolsz, meg kellett oldani egy rejtvényt az idejutáshoz. Az én álláspontomat szerintem ismered.
Próbáltam a falba kapaszkodni, hogy ne essek el attól, hogy előre megyek és hátra nézek.
- Most, hogy végre egy helyen vagyunk, én nem szeretném, hogy a csapat újra ketté szakadjon. Bennem még nagyon élénken él a Dzsungel, de még Isztambul is. Szerinted hogy éreznék, ha téged rabolna el valami pszichopata? A kedvemért maradj velünk és imádkozz, hogy Alric ötlete ne történjen meg. Főleg azért, mert ha én lennék egy gonosz szektavezér, akkor tényleg raknék ilyesmit a bázisomba.
Egy újabb fordulás, egy újabb súrlódás és már mehettem is nyugodtan tovább előre.
Bár a nyugodtan az elég relatív volt a jelen helyzetben.

Wang átkarolva a derekam kérte hogy maradjunk most is együtt. Sokat mondó vigyor terült szét az arcomon. Odahajoltam hozzá, és amikor már-már zavaróan közel volt a szájam az övéhez, suttogóra fogtam.
-Miért, te bánnád?-karoltam át a nyakát, úgy húzva közelebb magamhoz, az ő teste szorosan az enyémhez lapult. Felőlem mehetünk. A szabad kezemmel előhalásztam a pálcámat, hogy legyen készenlétbe. Bármi is van odabent, nekünk hamarabb kell őt megtalálnunk mint neki minket.

Ahogy mindenki szép libasorba behatol a feltárult járatba 10-15 percet araszoltok egyenes irányba. 1-2 kisebb kanyar tarkítja a monoton előrehaladást.
Már mikorra kezdene idegőrlő lenni a helyzet egy nagy helyiségbe, szobába értek.
A szoba hatalmas, a mennyezet több méter magasban a sötétségbe rejtőzik. Előttetek egy hatalmas könyvtár helyezkedik el, kialakítás szerint olyan mintha egy útvesztő lenne.
A könyvtár könyves oszlopai is több méter magasan töretlenül és felboríthatatlanul meredeznek előttetek.
Már éppen tanakodni kezdenétek, hogy mi legyen, amikor hangok csapják meg a fületeket.
A túloldalról jön. 2 hangot tudtok megkülönböztetni egymástól. Az egyik egy férfi de nem túl idős. Ilyen 27-30 közt lehet. A másik hang is férfi de az mintha valamilyen üvegtompító hatása alatt szólna....
 
( Mit tesztek? )

Még egy kicsit tovább fokozzák az agyam ketyegését amikor Darman és Tia is felszólal, csak állok mint a szobor pislogva mielőtt a saját fejemet kopogtatom meg. 

Bocsánat,kicsit le állt az agyam. Nem sértésnek szántam,hogy ramatyul néztek ki,csak annak,hogy láthatólag nem volt könnyű az út. Illetve Darman,hidd el én szem szívesen mentem el.Viszont most ez nem fontos.Valami tekercseket keresünk vagy mi? Egyenlőre kissé inkább csak figyelek mert annyi mindent nem értek hogy csak na.És Tao,kérlek,megértem,hogy szívesen vágnál nekem le még egy pár pofont,viszont azt talán elnapolhatnánk ameddig mindent megértek kérlek? 


Egy kicsit kizárok szinte mindent és probálom rendberakni a gondolataimat. "Rendben,tehát csak felkeltem itt a nem is tudom hol,a szarkofágokból ítélve valahol egyiptom vagy szahara közelében, összefutottam a csapattal.És most még valamit keresünk..Ok. Gondolom valami sárkánynak a sara ez is, vagy az Arkánumnak? Oh a fene tudja már ezen a ponton,csak arra kell fókuszálnom,hogy figyeljek és próbáljak embereket életben tartani annyira amennyire lehet" A gondolataimból kilépve lépkedek el az újonnan felfedezett útra. 

A könyvtár teljesen a Cards könyvtárra emlékeztet,csupán más az építése,Éppen szóba kezdenék amikor hallom a hangokat.Csupán a többiekhez fordulok.És suttogni kezdek. 

Talán csendes csínytevők kellenének ide.Kötve hiszem itt valami baráttságos is van,már persze rajtam kívül,gondolom legalább is én.

Ahogy araszolgatunk a járatban, nem tehetek róla, de a legfőbb gondolat a fejemben, hogy milyen jó a feneke az előttem hajolva lépegető társamnak. 
Aztán vagy negyed óra után kiérünk egy bazinagy könyvtárban. 
- Mi a franc? Elég sok dologgal szembesültem eddig vámpírként, de azt sosem gondoltam volna, hogy a fáraók a saját sírjukba jártak olvasgatni. - jegyzem meg szarkasztikusan, de azért halkan.

Azután hangokat hallok a polcok mögül. 
- Skacok, ha jól érzem itt csak egy ember van. A másikkal valami eszközön keresztül kommunikálhat, mert nem érzem csak egy ember életjeleit odaát. - suttogom. 
- Daniel! Remek ötlet! Azzal kotorászva a zsemeimbe már veszem is elő a fiolát az említett bájitallal. 
 - Ez 5 adagnyi CsCSB. - adom Daniel kezébe, és hagyom, hogy szétossza a többiek között. Én képes vagyok hangtalanul is lépkedni. 

Mikor mindenki a 2 cseppet a nyelvére csepegteti, intek a csapatnak, hogy kövessenek, és óvatosan előre megyek, megkerülve a kérdéses polcot. 
Egyenlőre csak kikukucskálok, hogy meglesve, tényleg egy emberrel van e dolgunk?

Már idejét sem tudom mióta haladtunk az alagútban, de már nagyon kezdett elegem lenni belőle. Végre kiértünk. Továbbra is Wang kezét fogva álltam, hallgattam a többiek tanácskozását, mi legyen. Közben a helységet figyeltem. Ez egy álom a számomra. Egy hatalmas könyvtár tárult elénk. Amiután cseppentettem a szájamba Tia bájitalából, ahelyett hogy Tiára hallgattam volna és utána mentem volna, elengedtem Wangot, egyik polchoz léptem. Nézni kezdtem a könyvek gerincén elhelyezkedő címeket. Elég réginek tűntek a könyvek, mert volt olyan is, aminek már borítója sem volt. Egyszercsak megakadt a szemem valamiben.
-Bogar Bard meséi, legelső kiadás?-szinte felsikkantottam örömömben, mikor leolvastam a borítatlan könyv kézzel írt címkéjéről. Ez volt a kedvenc könyvünk Lucassal kiskorunkban. Szétnéztem hogy lát-e valaki, majd levettem a polcról a könyvet és fellapoztam. 
-Nyiszi-nyuszi és a locsifecsi fatönk-örültem tovább. Helyet foglaltam, a hátam a polcnak támasztottam, és olvasni kezdtem az igen gyér fényben.

Nem volt csapda az úton, hacsak a hossza nem. Bár hozzápréselődve az engem átkaroló Lisához, nem volt valami rossz. Sőt.
Aztán egyszercsak vége lett az útnak és egy könyvtárban találtuk magunkat.
Tia felhördülésére hallkan magyarázni kezdek.
- Hát nem vagyok egy Helen Green, de úgy tudom az egyiptomiak sokmindent temettek a fáraó mellé, aminek hasznát veheti a túlvilágon. Annyira nem lenne fura, ha vinne magával egy könyvtárat. Bár kétlem, hogy akkoriban létezett a Leghatóbb Ördöngős Italoc. Pláne nem magyarul - teszem hozzá végigfuttatva az egyik könyv gerincén az ujjamat.
Ekkor beszélgetés zajaira leszünk figyelmesek. Daniel javaslatára mindannyian kapunk Tiától pár csepp meglepően kellemes ízű bájitalt. Próbaképp arrébb osonok és tényleg csendesebbnek hallom a lépteimet. Elindulunk mindannyian egy alkalmas búvóhely felé, de megfordulva azt látom, hogy Lisa levesz egy könyvet a polcon és fennhangon olvasni kezdi.
Odaugrok mellé és a kezemet a szájára tapasztom. Átkarolom és húzni kezdem magammal.
- Ne ölj meg minket légyszi - súgom a fülébe.
Közben könyvestül mindenestül húzom a többiek után.

Kicsit megnyugodtam, amikor a Cards srác közölte, hogy később lecsaphatom. Darmant meg majdnem megpusziltam, amikor közölte, hogy később el is áshatom.
A tekercs keresésben nem nagyon tudtam segíteni, de hálistennek nem is kellett mert Wang és Darman már két darabból megoldották.
"Jó kis csapat. Tia megtalálta, Helen lefordította, a srácok megfejtették."
Csapda helyett egy halom kis pók meg egy szűk járat várt minket. Kicsit csalódott voltam, hogy nem egy múmia volt benne. Annál nagyobb volt az örömöm, amikor egy jól megpakolt könyvtárat találtunk.
- Aztaaa, nem semmi.
(Szeretnék dobni Luckyt arra, hogy találok valamit temetkezési rítusokról. Az eredményt a KM-re bízom.)

Hu Tao carried out 1 launched of one Lucky :

20

Ahogy nézelődök a polcok között meghallom, hogy közelednek.
"Aiyah, pedig pont kezdtem élvezni."
Tia adott mindenkinek valami sunyító bájitalt. Nagyon menő volt. Wang persze arra használta fel, hogy Lisát elrabolja.
- Ezek nem bírnak magukkal - ingatom a fejem, közben várakozó tekintettel a fiúkra nézek.