131. Egy elfeledett relikvia második szín

Utánam Tia is megjelenik majd minket Alric követ kis idő elteltével.
- Igen tudom mit terveztél, de inkább halok meg mintsem hagyom a barátomat csapdába sétálni. - válaszolom neki.
Majd Tia vonja magára a figyelmem közelségével.
- Tudom, s sajnálom, de nem hagyhattam magára. - válaszolom a lánynak.
Persze részben igaz de ezt hogy is mondhatnám el neki.
A mugliismeretes Budapesti karrándulásunk követően kiderült számomra, hogy a srác igencsak kedveli a barátnőmet. S ez a lánynak sincs bántalmára. Bár tudom, hogy köztük nem lesz semmi vérszíváson kívül. Vagyis nagyon remélem. De ha én kiesek a képből valszeg ő kerül a helyemre.
Így nem igazán hagyhatom, hogy baja essen mert ezzel elszomorítanám a csajt.
Persze a srác tartja magát az elgondolásához, nem igazán esik le neki, hogy ez nem fog bejönni velünk kapcsolatban.
Ellők minket mintha csak valami utcai seftelők lennénk.
- Azt hittem ennél azért gyorsabb észjárással rendelkezel. Elmondom még egyszer, nem hagyunk magadra! - vágom hozzá.
Majd beindul a buli.
Emberek jönnek elő innen is és onnan is.
Addig nem zavar a dolog mígnem az egyik a pálcáját Tiára nem irányítja.
Alric kérdését hallva elröhögök magam.
- Egyik hazudik a másik igazat mond. Úgyse tudunk dönteni. - válaszolom s addig szépen Tiát magam mögé terelem, hogy testemmel védjem őt.
- Van egy ötletem... - kezdek bele de egy fényvillanás ami egy lámpa olcsó 60 wattos égő erejével felvillan és elvonja a figyelmem.
Már csak annyit hallok, hogy “Úgyse kaptok el!”
Oda pillantva látom, hogy Wang elrohan az egyik utca irányába.
Tiára pillantok.
- Mond, hogy nem itattál vele valami bakkecske bájitalt, aminek ha okán így ugrál össze vissza! - kérdezem s a fejemet csóválva.
Most, hogy ő elfut nem is tudja mekkora szart hoz a fejünkre. Mivel jelzi, hogy ő a titokgazda ránk már nincs szükségük!
- Mielőtt átkozódnánk! - kezdek bele újfent.
- Miből gondolják uraim, hogy csak ő vagy éppen ő tudja azt amit szeretnének? - kérdezem elég hangosan, hogy mindenki hallhassa.
- Plusz honnan tudjam kinek mondhatjuk el s ha elmondjuk nem öl e meg? - folytatom még tovább.
- Elárulom uraim, hogy énnálam van a titok egy cetlire írva. De egyikőnk se olvasta még el. - magyarázom miközben belenyúlok a zsebembe s kiveszek onnan egy kis cetlit.
Igaz ez nem az amit kaptam a proftól mert azt megsemmisítettem. Ez egy másik amelyet egy szabad percembe írtam a sikátor szélén várva az ellenséget.
Közbe Tia felé küldök egy gondolatot. Remélem, hogy sikerül elkapnia vagy legalább érezni azt, hogy mondani akarok neki valamit.
 
* Menj Wang után ha megfogtam Alric karját. Sajnos egy embert tudok még magammal vinni, s ha téged viszlek neki esélye sincs. A vámpíriságodnak hála gyorsabb vagy mindannyiunknál.*
 
A cetlit elővéve felemelem azt majd eldobom. A dobásom valami mocskos szarra sikeredett de sejtettem, hogy ez lesz hiszem bal kézzel csináltam. Jobbal a pálcámat kapom elő és a cetlire irányítom azt.
- Flipendo! - ejtem ki a szót s taszítom jó messzire a papírcetlit.
- Uraim jó verekedést! - kiáltom oda a tömegnek.
Majd megfogom Alric karját és megcélzom azt az utcai sarkot ahova Wang az imént beszaladt

Hallom magam mögött, ahogy Darman nagyban kiabálva visszacsinál mindent, amiért dolgoztam.
"Idióta. Tényleg nem érti?"
Én biztonságban vagyok titokgazdaként, mert többet érek élve. Ők meg, évekkel vannak fölöttem tapasztalatban szóval vámpír képességek és Ahriman medálok nélkül is boldogulnak. Pláne úgy, hogy a csapat fele segíteni akar nekik.
- Nem kaptok el, Köpekler!
Kiabálom nevetve, miközben próbálok a lehető legfurcsább irányokba kanyarogni. Nehéz úgy futni, hogy a többiek elveszítsék a nyomomat, de a támadók tudjanak követni. És lehetőleg csak engem.
"Na ha most animágus lennék, mennyivel könnyebb lenne"
És elindult a vidám fogócska  a tér körül. Igyekeztem nem nagyon eltávolodni azért, mert egy zsupszkulcs vár minket. Vagyis a többieket.

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one Lucky :

8

Aki most érkezik a térre eléggé abszurd pillanatot kaphat el. Mindenféle pálcás emberek állnak a könyvesbolt előtt, akik egymásra mutogatnak a pálcáikkal.
Egy fiatal fiú egy pillanattal ezelőtt elhoppanált egy másikkal, miközben egy harmadik cikk-cakkban rohangál a téren, akit a pálcások szájtátva bámulnak.

Egy hosszú pillanat kell ahhoz, hogy felocsúdjak ebből a bizarr helyzetből. Nem tudom, hogy a pálcások közül ki-kivel van, és hogy csak Wang eszement bemutatója miatt nem támadott senki senkire.
Nem igazán tudom mit is csináljak. A pillanat, amely ilyen hosszúra nyúlik tényleg csak egy pillanat. Ezt bizonyítja, hogy a Darman által feldobott cetli még csak most ereszkedik lefelé lassan.
- Hagyjanak bennünket békén! Csak gyerekek vagyunk, akik kirándulnak kicsit. Mit akarnak tőlünk? - szipogok a rémült kislámyt játszva. - Kaptunk valami cetlit, hogy hová menjünk találkozni a tanárunkkal. Azt ott! - mutatok a földet ért cetlire. - Szép! A hülye srácok meg mind eltűntek, engem pedig itt hagytak. - folytatom a szipogást lehajtott fejjel, és egy pici mágikus lökést kifejtve mindenki elméje felé, remélve hogy működik a színjáték.
Mindeközben érzékeimet kihegyezve felkészülök, hogy vámpír gyorsaságomat bevetve bármikor eltűnhessek, ha támadni akarnának.

Hagia Sophia

Az események felgyorsulnak. A minden irányból érkező ellenség. szemmel láthatóan nem tudja mihez kezdjen a kialakult helyzettel. Mivel Wang előadása elég meggyőzőre sikeredett, az első csapat (borbélyok) gondolkodás nélkül a nyomába ered. A másik banda is indulna, de megüti a fülüket Darman kijelentése, miszerint nála van a cetli.
Komoran mind a két társaság rászegezi a pálcáját és megszólal a toronyból érkező tag.
- Ide vele de most rögtön!
A kép, közben odébb oldalaz Darman mellé, lehajol és odasúgja:
- Iszkoljatok! Depulso! Azzal kilő egy átkot a többiek felé.
Elégedetten figyeli, ahogy Darman és Alric elhopponál, Majd Tia elé áll. Ideje, hogy kereket oldjon kisasszony. Egy hetyke mozdulattal felemeli a pálcáját, függőlegesen az arca elé, mint aki párbajozni készül, és ellöki tiát.  -Piroinitio! Az átok telibe találja a cetlit, ami azonnal elég. Tia még néhány zöld villanást láthat a szeme sarkából és egy tompa puffanás üti meg a fülét.

Ahogy Wang befordul az egyik sikátorba, nemsokkal mögötte Alric és Darman tűnik fel. Wang előnye nagyobb ugyan, de a fiúk végig jól látják.
Wang nagyjából az utca közepén jár, amikor oldalról egy szobor hasából egy kéz ragadja meg és berántja. Az alak szembefordítja magával, és ujját a szája elé tartva csendre inti. Ezt követően, ha a fiú nyugton marad, kihajol és int Darmanéknak is, hogy jöjjenek be ők is. Ha csatlakoznak, hátradől és kicsit kifújja magát. 
- Nagy veszélyben vagytok. És úgy tudom a fele társaság még nem ért ide. Ez a hely biztonságos. Az üldözőitek, csupán egy szobrot látnak.  Elhalkul és felemelt ujjal fülel kicsit, majd folytatja. -Van nálatok sárkánymedál? hívjátok ide a többieket, most azonnal!

A szobor előtti téren

" Hagia Sophia" Hangzik Alric hangja. Majd halk pukkanás.
A professzor és két kísérője sokatmondo pillantással egymásra néznek, majd befordulnak a sarkon, ahol megpillantják a férfit a diákokkal. Gyerekek! Minden rendben?
Kiált oda nekik. Közben pálcáját rászegezi a férfira. A professzor melletti alacsonyabb férfi Ali, a mellkasához kap és mormol valamit. Ezt a gyerekek is jól láthatják.
A megmentő, szitkozódva rájuk szegezi a pálcáját és megpróbálja rájuk küldeni a halált. Az átok telibe találja Alit, aki holtan esik össze, majd a férfi megragadja Larát és pálcáját a nyakához szegezi.
- Akkor most senki nem ugrál! 
Larával együtt tolatni kezd a hophálózatos tálca felé, közben másik kezével a szelencéje után matat.

/Oldjátok meg a helyzetet!/

A helyzet most már cseppet sem mulatságos. A társaság egyik fele Wangot veszi üldözőbe, a másik meg Darmant támadná be, ám a pékségből kiérkezett tag egy intéssel elégeti a cetlit, majd elém állva megátkozza a többit  Darman elhoppanál Alrikkal, és mire a szinjátékból felnézek egy pálcával találom szembe magam. A pillanat töredéke alatt, szinte repülök Darmanék után a sikátorba, ahol még éppen elcsípem, ahogy egy ismeretlen beinti a két fiút, akik mintha a falon lépnének át. Őket követve en is belépek a titkos helyre. Éppen mondanék valamit, amikor a férfi a sárkánymedálról kezd beszélni.
- Honnan.... - kezdeném el, amikor meglátom a férfi nyakában a mienkéhez nagyon hasonló, bár némi eltérést azért mutató medált.
- Ó, hogy ezt totál elfelejtettem. Vlad mondta, hogy az én medálom képes jelezni a helyét az összes neki alárendelt medálnak. Így megtalálhatnak a többiek bennünket.
Azzal megfogom a medálomat. Érzem, ahogy egyre inkább felmelegszik a kezemben. A többiek medálja is hasonlóképp melegszik fel. Ösztönösen tudják majd hová kell jönniük.

Ahogy szaladtam végig az utcán remélve, hogy nem Darmanék követnek, hirtelen két erős kéz ragad meg és beránt egy szoborba.
- Hé, te meg miafammmff
A támadóm, aki nem egy szobor, az egyik kezét a számra szorítja, a másikat a sajátja elé teszi jelezve, hogy maradjak csöndbem. Máskor harapnék és üvöltenék, de most éppen jól jön.
"Oké, sikeresen elraboltattam magam. A terv első fele teljesítve"
Már éppen gratuláltam volna magamnak, amikor a pasas intésére Alric és Darman érkezik meg. Az utolsó megmaradt idegszálam is elpattan.  Odasietek a sráchoz és a nyakának szegezem a pálcámat.
- Melyik részét nem értetted meg annak, hogy ne gyere utánam? - Sziszegtem. - Neked most a többiekkel együtt kellene a zsupszkulcsot keresned, hogy menjetek tovább a küldetéssel, amíg én lefoglalom a rosszfiúkat. És mielőtt azzal jössz, hogy te áldozod fel inkább magad, két dolgod véss az eszedbe.

Igazából hármat kellene, de arról nem akartam beszélni, hogy ő az igazi titokgazda, és nélküle bukunk mindent.
- Először is, én még csak nemrég érkeztem a suliba. Alig tudok varázsolni. Te, te csezdmeg az egyik legerősebb vagy közülünk. Veled többre megy a küldetés, mint velem. Én hasznosabb vagyok túsznak. Másodszor, nekem nincs kiért hazamennem. A szüleim meghaltak, testvérem sose volt, a családom többi része örülne ha meghalnék, mert akkor nem kellene megkapnom az örökségemet, a majdnem barátnőm pedig elköszönés nélkül lelépett. Egy senki vagyok. Egy rövid lábjegyzet. De neked ott van Tia. Nem értek se a kapcsolatokhoz, se a vámpírokhoz, de annyit már értek, hogy téged választott, a következő ezer évre. Szó szerint. És nem lehetsz akkora önző barom, hogy arra kárhoztatod, hogy abból kilencszázkilencvenkilencet gyászolással töltsön.

A haragtól remegve állok előtte, aztán meglátom mi van mögötte. Nem akarom ismételni magam, ezért inkább elrakom a pálcám.
- Szia, Tia. Régóta állsz itt?
Mire bármelyikünk mondhatna bármit, a "támadóm" felvilágosít minket, hogy veszélyben vagyunk.
"Kössz haver, magamtól nem jöttem volna rá."
A fickó javaslatára Tia kezdi megidézni a többieket. Nem tartom feltétlenül jó ötletnek, de nem mondok semmit. Csak erősen gondolom.
"Nem tudom te hogy vagy vele, Tia, de én benne se bízok meg feltétlenül. Csak az nem gyanús, aki velünk jött a suliból."

Éppen a szobor előtti téren álltunk amikor megjelent Garrgantis és elég zaklatottnak tűnt
~Na ennek meg mit mondhattak?.
-Persze hogy minden rendben, mégis mit várt? Hogy megöljük magunkat?
Ezt követően a prof a velünk lévő férfira szegezi a pálcájat. 
~Ez lehetetlen.. Ha ez nem velünk van bármikor meghalhatunk.
A Garrgantis melletti személy relatívan furcsán viselkedik. Valami gyanúsan mormol magában a kezét a szívén tartja.
Remélem nem akar meghalni vagy valami ilyesmi. Elég fura ez a helyzet. A következő pillanatban a "megmentőnk" megöli az előbb még furán viselkedő csávót. 
- MÉGIS MIERT CSINALTA EZT?!- kiáltok oda neki
Ezt lehet hogy nem kellett volna mivel elkapta anyakam és pálcát szegezett rám. Elkezdett az úgynevezett hoppantó felé tolatni VELEM. Amikor csatazunk vagy lőnek ránk általában nem szoktam pánikolni de ez most más. Amint rászorított a nyakamra a pulzusom az egekbe emelkedek és egyre gyorsabban vettem a levegőt.
-M-mégis mit akar tenni?...
Semmi ötletem nincs hogy mit csináljak vagy hogy jutok ki de az agyam valamiert nem képes most racionális gondolkozásra. Segélykérően nézek a többiekre hátha kitalálnak valamit

A többiek után én is igyekeznék a hoppantóba viszont gyorsan változik a helyzet és ameddig az ellenség az újon jöttekre fókuszál én gyorsan megmarkolok valamit a táskámból és azt kihúzva a kezemet az oldalamra engedem úgy néz ki mintha a dühtől összehúznam, és egy nyugodt mosolyt veszek fel ahogyan az ember larát túszul használva hátrál.A nyugató medál amit egész életemben viseltem belém pumpálta a nyugalmat már mióta az eszemet tudom,tehát tökéletes nyugalommal kezdek el beszélni és a karjaimat kissé összevissza dobálva. 

-A terved hibás. -szólalok meg szimplán- Hiszen ha a túszod halott akkor te is halott vagy,nem gondolod? Vagy talán egy magad képes vagy itt megvédeni magadat? Ha igen akkor miért hátrálsz? Tán félsz? Még ennyi erőd sincsen? Csupán annyira vagy tan jó,hogy miután én és társaim legyőztük az embereket de csak feltakaríts? Tényleg szánalmas vagy.    


A hangomon hallatszik az egyszerű öröm,persze nem sejtheti,hogy mindez csak azért,hogy rám nézzen,hiszen a tárgy amit suttyomban kivettem az nem más mint medúza pillantása. Ha még mindig nem lenne rajtam a tekintete akkor direkt mozdulok elé és medúza pillantását egyenesen a képébe mutatom bele had változzon kőve a szerencsétlen. 

Daniel Cards carried out 1 launched of one Lucky :

17

Amennyiben a tervem működik: 
Larát a karjaiból gyorsan igyekszem ki szabadítani majd ha ez sikerül akkor a pálcámat a szeme közé szegezve csak egy szót mondok: Reducto   és a forrósodó medálomba kapok

Alricot sikeresen magammal “rántom” ám sajnos Tia nem igazán jön utánam.
* Ezek szerint nem ment át a gondolat? Azt hittem hallja őket. * fut át az agyamon és már el is engedtem a srácot.
- Te kövesd Wang-ot én hozom a csajt. - adom át neki a gondolatomat.
De ahogy megfordulok, látom, hogy a papírcetlim eléget s ennek okán nem jött be a tervem, gondolatom...
A következő pillanatban Tia “repül” felém.
Mondhatni kézzel kapom el a csajt.
- Valaki tudta, hogy téged kérlek szülinapomra. S hamarabb elküldött nekem. - próbálom egy laza poénnal zárnia helyzetet. Főleg annak okán, hogy az egyik kezem eléggé illetlen helyen van.
Bár ez most tényleg nem direkt történt a helyzet hozta.
Ez is csak akkor tűnik fel amikor elengedem a lányt és megindulunk Wang után.
A srácot valaki berántja egy szobor mögé s jelez nekünk, hogy menjünk utána.
Ahogy oda érek kissé furcsára alakul a helyzet.
Wang nekem esik s pálcát nyom a nyakamnak.
Kezemet felemelve megadás jelét mutatva hallgatom végig.
Újult megmentőnk Tiának “parancsba” adja, hogy jelezzen a többieknek. S azt is közli velünk itt nem talál ránk az ellen. Ez valami kisebb védett zug.
Míg Tia jelez én Wangot vágom a falhoz vissza adásként az előzőek miatt. Bár én csak a kezemet használom, pálcát nem veszek elő.
- Te idióta állat! - kezdek bele ahogy falhoz nyomom a srácot ki nyikkan is egyet az ütés erejétől.
- Azt hiszed ezeknek számít egy diák élete? Meddig tartasz ki a kínzásnak fél pillanat? Nem felnőtt veterán harcos vagy hanem egy szaros velünk egyetemben. - vágom neki a szavakat.
- Az, hogy meg akarsz halni egyéni dolgod. De ne mártírkodj így nekünk. Együtt indultunk el, együtt fejezzük be! - kapiss kérdezem ingerülten.
- Meg fog fel végre a csökött agyaddal, hogy nem vagy egyedül. Még ha Tia miatt rosszállok is rád a barátom, társam vagy a küldetésen! - ezt már jóformán üvöltve mondom neki.
- Képességemnek hála jobbára én lehet csali... más nem igazán tud csettintésre eltűnni. - zúdítom rá haragom a fiúra.
Az egészről a felmelegedő medálom vonja el gondolataimat.
Valahogy érzem merre kell mennem. Pedig csak körülbelül 3 lépésre vagyok a lánytól.
- Na ez igazán fasza egy képessége a medálnak. - jelentem ki miközben elengedem a bajtársam grabancát.
- Magában meg kit tiszteletünk? -kérdezem a csapatunk újult felnőtt tagjától. Bár van olyan érzésem nem sokáig lezs majd velünk már.
A felnőttek valahogy kikopnak mellőlünk.
- Innen, hogyan tovább? - kérdezem a többiektől
- Csak egy embert tudok magammal vinni mint láthatjátok. S csak oda hol már jártam. A helyet nem tudom belőni szal megvagyunk lőve. - adagolom a gondolataimat.
- Várjuk meg a többieket vagy kezdjünk magán akcióba ismét ha már úgyis ketté vagyunk szakadva? - kérdezem.
Újabb kérdés a levegőbe mely döntésre vár. S nem sok kedvem van nekem meghozni. Hiszen nem én vagyok a vezető. Bár majdnem hogy nevezhetem annak magam hiszen mindig az elsők közt rohanok.

Nem érek rá foglalkozni Darman kitörésével. Muszáj a medálra koncentrálnom, ami egyre inkább forrósodni kezd a tenyeremben. Valamiért tudom, érzem ahogy a medálom összekapcsolódik a többiekével, és egy elvetemült ötletem támad.
Nem törődve a forrósággal, és hogy a medál valószínűleg beleég a tenyerembe elmémmel próbálom követni a medálban lévő mágiaszálakat.
Szinte látom a kis ezüst mágiaszálakat.
- Használjátok a hopp tálcát! Hozzám hoz benneteket! - küldök el egy gondolatot a mágaiszálak mentén, remélve, hogy valahogy a medál mágiája megerősíti azt annyira, hogy a többiek megértsék.
Érzem, hogy a mágia kicsapódik belőlem, át a medálon, majd nem marad más, mint az égető fájdalom a kezemen, és az ólmos fáradtság, aminek hatására muszáj leülnöm. Egy erőtlen pillantást vetek még Darmanra.
- Jönnek! - jelentem ki halkan, majd elsötétül a világ.

Ahogy Darman a falhoz vág felszisszenek. Persze lehetett volna erősebb is. Az ütközés messze volt az igazi bénító, minden mást felülíró fájdalomtól.
A marhája persze még mindig nem érti a lényeget, de ezt már megszokhattam. Ami a kínzást illeti, én még talán élvezném is. Bár a borsóleves nem hagyott épp kellemes emlékeket. Vajon borsólevessel fognak kínozni?
- Hallod egyáltalán magad, te hülye? Arról papolsz, hogy a mártírkodás rossz dolog, de közben azt ecseteled, hogy milyen jó csali lennél. A fenébe, Darman a példaképem voltál! Te lebegtél előttem mint végcél, hogy mire vihetem, ha jól teljesítek a suliban. Erre elcseszel mindent a gyerekes hülyeséggel, hogy egy ilyen jól szervezett, erős ellenséggel szemben áldozatok nélkül is nyerni lehet! Elárulom neked, hogy nem lehet! Az egész rohadt életemben csak két emberben nem kellett soha csalódnom. Ők az életüket adták azért amiben hittek, mert félmegoldásokkal nem lehet csatát nyerni. Háborút meg főleg nem! Ami meg Tiát illeti... - kezdem a lány felé fordulva, aki épp akkor esik össze. - Tia! A francba! Nem nem nem nem! Ez nagyon nem jó. Ugye nálad van még a vérpótló bájital, amit adtam? Ugye nem szórtad el?

A küldetés kezdett félresiklani. Ha Darman nekiáll titokgazdaként csalit játszani, Tia meg elájul, akkor a két legerősebb tagunk kilőve. Ha Garrgantis itt lenne legalább, akkor lenne itt egy okos felnőtt, de csak ez a tapizós van, akiben eszembe sincs megbízni.
"Apa, anya! Mit csináljak? Ti mit csinálnátok most? És te Lisa? Nincs valami frappáns egyszerű ötleted a túlkombinálás ellen? Ha élsz még, gyere vissza kérlek! Az se baj, ha haragszol, de szükség van az eszedre."

Vámpír képességeim megint csak kitettek magukért. Bár a testi sebeim sokkalta gyorsabban gyógyulnak, az iménti mágiahullám okozta kimerültségből is perceken belül talpra állok. 
- Nyugi skacok! - szólítom meg a srácokat. - Teljesen jól vagyok, bár egy kis vér nem lenne rossz. - vigyorgok. Főként ahogy meglátom a mellettünk álló férfi képét. 
- Mi a gond? Nem látott még vámpírt? Ha szépen megkérem megcsapolhatnám picikét? - viccelődök vele, de azt hiszem nem iazán veszi a poént. 
- Üzentem a többieknek. Attól merültem ki így. Elviekben megkapták az üzenetemet, és hamarosan jönnek. Wang. ne aggódj feleslegesen. Mi itt mindent IS együtt csinálunk. Együtt jöttünk, együtt harcolunk. Te meg, ha pedig mégegyszer ott mersz hagyni valahol és eltűnsz imádkozz, hogy ne találjalak meg. - vetem oda a társamnak.

Ameddig a többiek átkokat és varázslatokat lőttek ki egymásra, én gyáva módon elbújok, és nem segítek nekik. Egyszer csak véget ér a harc, és a támadóink meghaltak. Hoppanálást hallok, majd Wang és Darman eltűnik. 
*Ez így nem lesz jó. Ezek tuti meg fogják ölni egymást.* Gondolom, amikor Tia megszólal, hogy menjünk mi is. Na én ezt biztos, hogy nem csinálom, hogy csak úgy eltűnök a semmibe, azt se tudom, hogy hogyan kell csinálni. Majd a lányt követi Alric, és a többiek. Nem maradhatok hátra teljesen egyedül. 
- Ne haragudjatok, kicsit meg vagyok és el vagyok csúszva, nem is kicsit. - mondom magamban, és mire észbekapok, senki sincs már ott.
Ekkor meghallom Tiának a hangját a medál által, hogy menjünk oda. 
Biztos, hogy ez így jó lesz nekünk? De nincs más választás, nem akarom, hogy külön legyünk egymástól, így a Tia által adott utasításokat követve megfogom a medált, elhoppanálok hozzájuk. Nem is tudom, hogy egyáltalán melyik a jobb, hogy hoppanálni kell vagy a nyári szünetben hasonló portálokon való átsétálást, vagy akár egy Budapesti közlekedésen résztvenni? 
- Jesszus, minden rendben? - kérdezem, majd kicsit megtántorodok. - Azt hiszem, nem tudom tartani ezt a tempót, ami itt folyik. 

Ahogy Tia mocorogni kezdett és kinyitotta a szemeit majdnem elnevettem magam megkönnyebbülésben.
- Ahh de jó. A frászt hoztad rám, Tiara Prince. Rád és Darmanra is szüksége lesz a csapatnak, ha a titokgazdával történik valami.

Még nem tettem le arról, hogy csalit csináljak magamból. És ahhoz is ragaszkodok, hogy csak azért izgultam ennyire Tia miatt, mert nagyon erős.

- Elvileg Darmannál van a vérpótló bájitalom. Azt megkaphatod nyugotan akkor is ha nem érzed most rosszul magad. Úgy is az adósod vagyok, mert Pesten elhasználtad rám a tiédet.

Ekkora megérkezik Helen ezért gyorsan hozáá fordulok.
- Szia, minden oké? Az a túl sokat kérdező segítő gonosz volt, ugye?

A szemem sarkából a pasast néztem, aki az aktuális segítőnk.
"Na te mikor fogsz elárulni, te köpek"

A nagy kérdésem továbbra is a levegőbe lóg. De figyelmem Tia vonja magára, ki egy pillanattal később össze csuklik mint a rossz s rozoga szék.
Biztos vagyok benne, hogy a medál melegedésével van összefüggésben.
De mire oda ugorhatnék hozzá addigra már felébred.
* De kedvesz szavai vannak hozzám.... * jegyzem meg magamban kitörése után amiben megfenyegetett engem.
- Tessék az italod. - nyújtom át a vérpótlót.
Mivel Helen megjelenik én azon gondolkodok, hogy mennyi idő mire a többiek is betoppannak.
Majd a fejem kezdem el masszírozni mert fejfájás tör rám.
* Mégis mi a hótkóros micsodát kellene csinálnunk? * kérdezem magamtól.
* Ez jó rejtekhely ámbár vegetálunk itt, s ki tudja mikor kezdenek a falba lyukakat lőni az üldözőink, ami okán rejtekünk felfedeződik. Valamit csinálni kell. * töröm a fejem.
De már kezdem unni a téblábolást.
Mivel nem tudom, hogy pontosan mi a fenét is kellene keresnem így felidézem a cetlin lévő írást.
 
 
* Csak tudnám, hogy mennyire van innen az a szép park. * gondolkozom.
Majd beugrik, hogy az épület ami mellé érkeztünk azelőtt lejjebb egy hatalmas parkféleség helyezkedett el. De mivel Wangot kerestem így nem törődtem vele.
* Igen, tuti annak kell lennie. Mi másért is jöttünk volna eme díszes épület mellé, s a park is nagyon szépnek tűnt. Így biztos, hogy az lesz az. * döntöm el magamban.
* Már csak kellene egy terv meg a többiek. * mérgelődök.
* Bár jó lenne lerázni ezt a tetűt is. * nézek rá újult segítőnkre.
Ám mivel kár agyalnom míg Daniel és Lara hiányzik én inkább a sarokba megyek neki dőlök a falnak majd szép lassan lecsúszom a földre.
Kezembe veszem a pálcámat majd fejem a karomra fektetem ami a felhúzott lábamon pihen.

Daniel trükkje beválik. A férfi szépen lassan elkezd kővé dermedni!
- Hogy a rohadt...
 Ennyire futja, majd kővé válik. 
A két újonnan érkezett, kicsit mintha megnyugodna és leeresztik a pálcájukat.
Valacar prof lép előre, és megragadja Daniel vállát. -Szép munka volt! Megmentetted egy társadat! Ez dicséretes számolhatsz vagy harminc ponttal a leleményességedért, ha ezzel végzünk.
A másik idegen a prof mellé lép és ráteszi a vállára a kezét.
-Indulnunk kell! A halottakat hagyjuk. Egy szomorú pillantást küld volt társa földi maradványai felé, majd a tálcához lép és kimondja az úti célt.
Garrgantis ugyanígy tesz.
Ha a többiek Ali testéhez mennek, találhatnak egy Ahriman medált.

A professzor érezte Tia jelzését így rögtön tudja hova kell menni. Épp befordulna a térre, amikor megpillantja, az egyik őrjáratot, akik feltehetően a gyerekeket keresik.  Eközben három támadó fordul be a másik utca sarkán.
-Ott vannak! Érkezik a kiáltás.
 Az idegen és a prof egymásra néznek, majd befutnak a legközelebbi sikátorba, (abba amelyikben ti vagytok. Halljátok a lépteket, épp úgy, ahogy az idegen segítőtök is.
A prof és társa megállnak a szobor előtt és a férfi behajol a szoborba. Ah hála Allahnak! Itt vagytok. Azonnal indulnunk kell! gyertek gyorsan! A találkozási pont a Panorama múzeumban van. Innen nem hopponálhatunk, ez védett hely, épp úgy, ahogy az egész sikátor is. Ki kell mennünk a térre. Ez idő alatt a többieknek is ide kell érniük.
Ameddig tudjuk tartjuk a frontot, de intenzív ütközetre számítsatok! Indulás!

Amint kiértek a térre, ideiglenes segítőitek egy invitóval két standot rántanak elétek fedezék gyanánt. 
Az ellenfelek már érkeznek is, és ők is elfoglalják állásaikat

Játszátok ki hogy  csatarendbe álltok és utána indítom az ütközetet.

Már kezdtem 100%-osan kétségbe esni amikor Daniel improvizált egy tervszerűséget, de sikeres volt és a férfi aki elkapott kővé dermedt. 
- Haha! Szánalmas vagy- nevetek a képébe
Aztán undorodva odébb lépek a kővé fagyott embertől és odalépek Danielhez.
-ez szuper volt, nagyon szépen köszi. Nélküled  valószínűleg már nem élnék
Ahogyan ezt kimondom eszembe jut Alig aki viszont tényleg nem élte túl. Pedig ő tényleg megérdemelte volna nem úgy mint én..
A többiek vissza sem néznek csak egyszerűen tovabb indulnak. Én ezt egyszerűen nemtudom megtenni. Ali azért halt meg mert segített nekünk. Ez így rohadtul nem fair.
-Mindjárt megyek én is csak egy perc
Közelebb lépek Ali holttestéhez és letérdelek. 
-Köszönünk mindent ... Nem mi akartuk hogy ez így történjen.. 
Nem nagyon tudok mást mondani és nincs értelme magamat is megöletni így épp indulni készülnek amikor meglátom egy ismeretlen eredetű medált amit már mintha láttam volna valahol. Felveszem és a nyakamba akasztom de becsúsztatom a pulcsimhoz hogy ne legyen feltűnő.
Ezt követően én is a többiek után megyek. Mivel itt biztonságos odalépek Alrikhoz
- Megtudnád mondani légyszi hogy ez mi?- mutatom neki a medált

Aggódva várom Helen válaszát, de ekkor behajol valaki a rejtekhelyre. Aggódva kinézek, és hirtelen jobb kedvre derülök.
- Garrgantis professzor! Végre valaki, akitől nem kell félni, hogy csapdába vezet és megpróbál megölni. Az a hopporos csávó az utcában rögtön gyanús lett, amikor kérdezgette, hogy ki a titokgazda. Reméltem, hogy kicsalja a támadókat a helyükről, ha megmondom, hogy én vagyok az. És tényleg meg is támadtak. Ha túléltük azt az egészet, valamiről ki szeretném kérni a véleményét, professzor.

Teszem hozzá. Lehet nekem nem hisz Darman, de ha Garrgantis nekem ad igazat, azt az orra alá tudom dörgölni. Ahogy a térre érünk és elbújunk a standok mögé, igyekszem a tanár mellett maradni minél szorosabban. Biztonságérzetet ad a jelenléte, na meg tőle még Darmannál jobb dolgokat tudok ellesni.
- Akik jók védő bűbájokban, azok legyenek legelől szerintem! Néha váltsuk egymát, hogy ne mindig ugyanazok legyenek a célpontok. Ne a leghosszabb varázsigékkel harcoljunk, mert azt lassan lehet kilőni!
Nem tudom miért kezdtem úgy viselkedni, mint aki tudja mit csinál, de valahogy elkapott a pillanat. Meg jó érzés volt magamat is győzködni, hogy nem vagyok teljesen elveszett. Ráérek összeomlani, ha újra a suliban vagyunk.

21 HP

Kezdek lassacskán jobban lenni, majd hallom Wang hangját. 
- Azt hiszem jól. - nyögöm ki, majd nyelek egyet, miközben a fiúra nézek értetlenül. - Mármint mire gondolsz? Mióta vagytok itt? 
Körbenézek a társaságon, és még hiányoztak egy páran innen: Daniel, Lara, Alric, vajon hol lehetnek? Látom Darmanon, hogy kissé türelmetlen, majd mintha gondolkodóba esne. Valami furcsaságot érzek. 
~AZ EGYIK MEDÁL ITT A KÖZELBEN! VALAKI NAGYON JÓL FOG JÁRNI!!!!!! ÉS VAJON KI LESZ A SZERENCSÉS, HOGY MEGSZEREZZE AZ ÚJABB MEDÁLT? MEKKORA BULI LESZ ITT!!!!!~ Hallom a nagy lelkesedést a Daeváktól, mintha tombolást éreznék a medálból. Majd egyszer csak kiáltást hallok, hogy "Ott vannak", majd ecsetelik nekik a professzorék ecsetelik nekünk, hogy hová is kellene mennünk. De előbb egy csatát mindenképpen túl kellene élnünk. Majd Wang eligazítást tart, hogy váltanunk kellene egymást, hogy ne mindig ugyanaz kapja az ellenfelektől a támadást, és a kicsivel tapasztaltabbak kerüljenek előrebb.
- Rendben, kezdem én. És ahogy megvan a támadás, utána meg kellene várnunk azt, ameddig támadnak, és úgy "cserélni". Szerintetek mennyire lenne meglepetés, hogyha kétfelől támadnánk, vagy esetleg véletlenszerűen? - kérdezem a többieket, és igyekszem a környezetünket felmérni, hogy mi alapján tudnánk hasznosak lenni, és magunknak kovácsolni a szerencsét.

Vállal a falnak támaszkodva figyeli az eseményeket. Sejtelme sem volt affelől, hogy Darman rivalizál Wanggal. Már nem mintha a barátja szerelmi élete kicsit is meghatná, abban viszont maradéktalanul biztos, hogy ezt nem most kéne megbeszélni. Már szólna is, amikor beesik Tia és tényleg elszabadulnak az indulatok. Az idegen azonban mond egy érdekeset. ~ Szóval a medál segítségével, tudunk egymásnak üzenni, és a pozíciónkat is tudjuk közölni a másikkal. Ez hasznos információ.
Szemöldökét összevonva figyeli, amint egy új ismeretlen, majd a professzor jelenik meg a falban. A felszólításra csak bólint, majd megakad a gondolatmenetében. Ezek szerint a pasas az érkezésünk helyszínén, az ellenséges tábort erősítette. Ennek megfelelően adta meg ezt a pontot, hogy a csapda bezárulhasson és a rosszfiúk itt vártak ránk. Csakhogy még egy frakció is pályázott ránk, ki tudja miért...
- MIATTUNK... NÁLUK IS VOLT EGY MEDÁL. EGÉSZ PONTOSAN A VEZETŐJÜKNÉL.
~ Megérezte az érkezésünket?
JELENLEG ITT ÉS MOST, NÉGY MEDÁLTULAJDONOS VAN JELEN.
~ Várj, nem értem. Helen és én... mi csak ketten vagyunk.
Ekkor odalép Lara és Alric szeme elkerekedik. Lepillant a lány kezében levő tárgyra, majd ennyit mond:- Vigyázz rá! Erről később még beszélünk. És most gyere!
Követi társait, majd a hevenyészett barikád mögé állva, felkészül az ütközetre.
Fél füllel hallgatja Wang szónoklását, de nincs kedve odaszólni. Inkább Larához fordul. 
Megigazítja a lány felsőjét és hadarni kezd, hogy csak ő hallja.
-Maradj hátul inkább. Nincs hősködés! Inkább defenzív varázslatokat használj és használd a fedezéket! Ígérem nem lesz gond. Fölerősíti a hangját és a többiekhez szól. Wang okos! Fogadjátok meg a tanácsait! Jól beszél, nem lesz baj.
~ Legalábbis remélem...

A tervem sikeres volt,a fenés ember megkövült. 

-Semmiség Lara,legalább neked nem esett nagyobb bajod mint esetleg kissebb trauma. 


Ahogyan a prof a vállamra rakja a kezét szinte azonnal rá irányítom a pálcámat majd pedig egy kis idő után inkább elirányítom,és medúza pillantását újra elrakom a táskámba,még nagyon jól jöhet,mielőtt még elmennék velük az emberre nézek és a pálcámat a megkövült fejére irányítom,egyenes utam van hozzá. 

-Számítanod kellet volna erre abban a pillanatban,hogy megtámadtál minket. Reducto. 


A varázslat egyenesen az ember fején hatol át,semmi érzelem nincsen bennem,sajnálatos,hogy az emberek lehetnek ilyenek viszont amint valaki felveszi a kardot arra kell számítson,hogy egyszer egy kard által hal meg.Egy mondás jut eszembe,"kik a kard szerint élnek a kard által fognak meghalni"(those who live by the sword shall die by the sword.) Azzal egy utolsó hideg pillantást vetek az ember maradványaira és követem a profot. Nemsokára el is érkezünk a többiekhez,én Helenhez lépve egy öleléssel köszöntöm,de a tekintetem még mindig eléggé hideg,nincsen irányítva senkire egy olyan tranquil nyugalom úgymond.És már jön is a további harci előkészület. 

-Szerintem ezen a ponton aki tud az ne kábítással prókálkozzon,ezek nem hezitálnak ölni,tehát arra számítanak,hogy ők is meg lesznek ölve,ne hagyjuk őket cserben.Másképpen az eggyetlen végleges mód,hogy ártalmatlaníts valakit az a halál,én eddig sem hezitáltam megölni ezeket.Végülis most jövök,hogy megöltem valakit,miután már kővé vált. De a többi részhez hozzáfúzve eléggé jó ötletnek néz ki,ha cserélgetjük kik vannak elől azokat fókuszálva akik leginkább éppen vannak és erősen akkor a többiek képesek fedőtüzet indítani vagy esetleg a nagy káoszban egy pár bájitalgömböt vagy hasonló kevésbé nyilvánvaló támadásokat.Ha tudunk akkor csapdákat kell állítani,hogy minél nehezebben tudjanak ránk támadni.Illetve még van egy mágikus tárgyam ami esetleg egy kicsit segíthet de nem vagyok biztos,hogy több emberre is hatásos is egyszerre,medúza pillantása. 

Azzal befejezem az én részem és a kezemel az államat kezdem támasztani ahogyan körülnézek és gondolkozm hogyan lehetne a legoptimálisabb startégiát összehozni.

Amint Helen megérkezik megkönnyebbülten veszem tudomásul, hogy sikerült idehívnom. Valószínűleg a többiek is úton vannak. Ám nincs időnk ezt megvárni, mert befut Garrgantis prof is, és máris ütközetre invitál bennünket. Mire észbe kapok kivont pálcával állok egy valami árusstand mögött, ahová a prof. rejtett bennünket. 
- Egyetértek Wanggal. - szólalok meg én is. Jól tudom, hogy az első sorban a helyem. Legszívesebben Darmanra parancsolnék, hogy bújjon el, csak hogy biztonságban tudjam, de tudom, ő is az első sorban fog harcolni, ahogy gyaníthatóan Alrik is. 
Daniel szónoklatát némán hallgatom végig. Valami nincs rendben ezzel a sráccal. Olyan lazán beszél arról, hogy épp most gyilkolt meg valakit, hogy érzem ahogy a hátamon végigfut a hideg. Mi ez a hirtelen változás? A szerény kis szakácsfiúból hirtelen a ne feledjétek, mindenkit mészároljunk le csatakiáltás szószólója lett. 
- Azt hiszem pont a fajtám az ékes bizonyíték rá, hogy a halál még nem az élet vége. - jegyzem meg kissé szarkasztikusan. - Szerintem mindenki tisztában van vele, hogy itt a kezünk által meghalhatnak mások, de ezzel azért én nem kérkednék ennyire. Főleg, ha belegondolsz, hogy ha egy kis peched van, te állhatsz a halált hozó pálca előtt. Ha muszáj, megtesszük, amit kell, de nem gondolom hogy erre külön biztatni kellene magunkat. 

Befejezem a mondanivalómat, amikor messziről pukkanásokat hallok. 
- Itt vannak! Mindenekelőtt vigyázzatok magatokra, és egymásra!- mondom, majd kivont pálcával kissé előrébb lépek.

Miközben felsorakoztok, a feszültség tapintható lesz köztetek. A szemközti utca felől, hangos kiáltás hallatszik, majd egy villanás. Egy férfi felkiált újabb villanások, majd a harci üvöltés elül, és ismét csend borul a térre.
Miközben esélyeiteket latolgatjátok, a felnőttek is idegesen pásztázzák a környéket. Tudják, hogy itt már nem kurusra (török váltópénz) megy  pénz.

Rövidesen meg is jelenik az ellen. Három  felnőtt érkezik a tér felől és elég elszántnak tűnnek. 
-Lejárt az idő! Hullákkal könnyebb alkudozni! 
Felismerhetitek, hogy a borbélyüzlet alkalmazottai a támadóitok. Mindhárom él és virul és rém feldúlt.
- Gyorsan megleszünk! Szólal meg valaki a hátatok mögött.
A sikátorban levő férfi volt, aki Wangot megmentette. Egy jól irányzott ütéssel kiüti az idősebb török kísérőtöket, majd pálcát ránt és megindítja a támadást a professzor ellen.
Közben szemből is megindul a másik három.

( Győznötök kell! A hagyományos párbajszabályok lesznek érvényesek. akinek előbb elfogy az élete az veszít, akár a jetimajmos játékban. Osszátok el a támadókat, de mindig legyen mindegyik lefoglalva! mert akinek nincs ellenfele, hátba támad titeket. A prof három teljes körig az árulóval küzd, utána beszáll a buliba.)
Támadó 1 HP 30  D12
Támadó 2 HP 25  D9
Támadóó3 HP 22 D6+2

Ti kezdtek

A távolban kiáltások hangzanak, majd megjelennek az ellenfeleink. 3-an vannak, mi pedig 8-an. És itt a prof is. Tartok egy gyors számvetést. Amivel viszont nem számolok, hogy a hátunk mögött álló segítőnk ellenünk fordul, és azonnal le is foglalja a professzort. Ez gond.
Gyorsan szemrevételezem a támadóinkat. *Én vagyok a legidősebb, ráadásul nagy kárt nem okozhat bennem senki. *
Azzal kiválasztom a legerősebbnek tűnő férfit, és támadni kezdem.

Én: HP 24 D9+1
1. Ellenfél: HP 30 D12

-Capitulatus! -kiáltom a lefegyverző bűbájt. Leginkább az ellenfelem erejének felmérése a célom.

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1

Elég lagymatag indítás. Nem ehhez szoktam, de tudom, hogy sosem leszek olyan erős a pálcámmal, mint egykor voltam.
Teszek néhány lépést oldal irányba, próbálván kicsit elszakítani a férfit társaitól, aki biztos vagyok benne, nem hagyja figyelmen kívül vajmi gyenge is a próbálkozásom.

21 HP

Diadalmasan felnevetek, amikor a megmentőnk Garrgantisra fogta a pálcát!
- Tudtam! Olyan gyanúsan jókor tűntél fel, te szemét!
A szemeim visszafordítottam a támadók felé. Nem akarok hangosan koordinálni, de ha erősen gondolkozok, legalább Tia tudni fogja, a tervet.
"Az a vézna fickó tűnik a leggyengébbnek. Megpróbálom őt gyorsan lerántani. Minél többet támadnak annál nagyobb a valószínűsége, hogy valaki megsérül."
Meg is lendítem felé (3-as Támadó) a pálcámat:
- Flipendo!

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1
Szeretek ezzel indítani mert gyors. Bár most nem céloztam a legjobban.

21 HPval kezdem a csatát

Szépen lassan mindenki elfoglalja a helyét, és megy a tanácskozás is. A gondolataimból Daniel rezzent ki, aki megölel, de annyira el vagyok foglalva a környezetemmel, hogy egyszerűen nem foglalkozok a dologgal. Érzem, hogy más, nem a megszokott Daniel jelen pillanatban, amiről beszélnem kell vele sürgősen. De nem most. Ekkor elindul az újabb harc hullám, Wang kissé rám hozza a frászt, ahogy elkiáltja magát, majd Tiával együtt támadnak. Megcélzom a harmadik ellenfelet, és támadok. 

Támadom a 3. Ellenfelet (D6+2 a támadása) 


- Talantallegra!! - kiáltom el, ahogy felállok, majd visszabújok a rejtekhelyemre.

Helen Green carried out 1 launched of one D9 :

*Ennek be kell mennie, legalább hadd legyen szerencsém megint* Gondolom, miközben a többiekre nézek. 
- Csak óvatosan mindenki. 

21 HPval fejeztem be a csatát

Nagyon örültem amikor Alrik odafordult hozzam
- Nyugi.. Nem szokásom hősködni.- mondom mosolyogva
- De köszi hogy aggódsz- kacsintok
Aztán hirtelen felindulásból és mivel rájöttem hogy ez most veszélyesebb mint a többi harc így szorosan megöleltem
-Szeretlek és remélem nem lesz baj- suttogom szenvedélyesen
  Ezt követően bemegyek a fedezékhez és vegignézem Wang és Tia támadását. Majd Helen áll fel és összetalálkozik a tekintetünk
- Együtt?.. 
Ez csak ironikus kerdes volt mert vele együtt én is előugrottam
(Támadás 2es támadó)
- EVERTE STATUM

Lara Lestrange carried out 1 launched of one D6 :

+1
A következő pillanatban hogy ne tudjanak eltalálni visszatérdelek a paravánokhoz és várom a többiek tamadását

Tiának nem válaszolok magyarázattal.Inkább csak rá nézek és egy pár pillanatra egy halvány mosoly,egy igazi mosoly terül el az arcomon,lehet,hogy olyan dolgokat fogok tenni amit ők nem találnak jónak viszont ameddig a végén ők megmaradnak addig nem bánom,ők fontosak nekem.Nemsokára keződik az újab tragédia mert elárulnak minket és a támadás kezdődik.

-majd később foglalkozunk ezzel a dologgal,most jobb ha mindenki tudja,hogy ha akárkinek kell segítség akkor gyorsan igyekszem hozzá.


És azzal egyenesen az eggyik támadóval kezdek el foglalkozni.Csak azért mert rájuk támadt már vesznie kell,nem engedhetem a közelükbe....soha. 

2.Támadó 25HP D9 
Én: 23 HP D9

Nem babra megy a játék, az ellenségre azonnal küldöm is a remélhető halált, ha már ő azt hiszi, hogy a többiek hullaként jobbak akkor teljesen megetetem vele a szavait.Hidegen mondom az igét,és még hidegebb tekintettel célzok a támadó szívére.

-Reducto

Daniel Cards carried out 1 launched of one D9 :

Ahogy a földön ültem s pihentem. Az agyam szerencsére offolta magát s nem futkároztak a gondolatok. Mondhatni pihentem. Amit szerencsére jól tettem.
Megjön a tancibá aminek örülök, bár lehet, le kellene ordítania fejét hogy mégis hogy hagyhatta idáig fajulni a dolgokat.
Ám inkább csendbe követem a bagázst.
Ami felébreszt teljesen.
- Hogy mégis mi a retkes.... dolgot műveltél? - nézek rá Danielre.
- Valami nem kóser a fejedben, haver. S mindezt úgy mondod ki mintha a világ legnormálisabb dolga lenne. - hisztériázok rajta.
Majd magára hagyom őt és be huppanok az egyik fedezékbe.
Nem tudom mit mondjak reagáljak, de ez Danieltől olyannyira meglepett, hogy lefagytam miatta.
* Nem ilyen őrültnek hittem a fiút. Bár a legcsendesebbek a ... * nem jutok a gondolatok végére mert  a többiek egymás után eresztik el átkaikat.
Nem nézek, már nem tudok ezután úgy tekinteni Danielre mint a barátomra. Nem megy, ezt nem veszi be a gyomrom.
Felállok, hogy átkot lőjek a támadókra. Ám mégis azon kapom magam, hogy nem megy.
Számtalan alkalommal harcoltak, s győztünk le lényeket. Igen azok meghaltak,s mi élhetünk emiatt.
De azok lények voltak nem emberek. Az egyik ellenfél éppen most védekezett valamelyikünk ellen. Oly pofon egyszerű lenne leszedni őt.
De nem megy. A szám kiszárad a nyelvemre csomó telepszik. Izzadok, alig bírom tartani azt. Lepillantva remegek mint a nyárfalevél.
Muszáj vagyok vissza vonulni a fedezékbe.
* Mégis mi van velem? * teszem fel a kérdést önnön magamnak.

22 HP
Nemigazán tudja hova tenni Lara megjegyzését, ezért figyelmen kívül hagyja azt a részt amit a szeretetről mond. Semmi olyat nem tett, amivel rászolgált volna erre a banálisan túlgondolt kifejezésre, de most nagyobb gondjuk is van.
- Együtt... dörmögi. Azzal beleugranak a közepébe.
A három támadó, első ránézésre nem tűnik túl nagy falatnak, Azt leszámítva hogy a középső ~Zölden ragyog??
-CSAK TE LÁTOD, HELEN ÉS AZ ÚJ CSAJ...ELVILEG... NEKI MÉG NEM MUTATKOZTUNK BE!
Szólal meg a hang. 
-BIZONY PAJTÁS, NEKI IS VAN EGY... ÉS AZ ÖVÉ NAGYOBB... AKAROM MONDANI Ő MÁR URALJA AZ ERŐNKET. NAGY FALAT LESZ, SOK SZERENCSÉT!
A férfi valóban más mint a többiek. Nem lehet túl koros... legalábbis a vonásai alapján mégis, számos ősz hajszál gyökerezik a feje búbján. Mellette Darman furcsán kezd viselkedni, de most nincs idő. 
-Szedd össze magad jóember! Aprítanak minket! Mi van veled?
Felemelkedik a barikád mögül majd a legközelebbi támadóra szegeti a pálcáját 
-Pendulix!   

Alric Maggot carried out 1 launched of one D6 :

+2
3. Támadó  hp 25

A vezér hideg pillantásával végigméri a társaságot. A medál a nyakában selytelmesen ragyog zöld fényében. Persze ez csak számára látható. Ez is csak azóta van így, amióta megszelídítette a medál lakóját.
~ És hamarosan megismerik ők is...
Nincs ideje sokat gondolkodni. Érkezik felé Tia kilőtt átka.
Védekezés 

Administrator carried out 1 launched of one D12 :

Maradt 30 HP 
-Ez nem jött össze kislány! - kézfacsar! 

Administrator carried out 1 launched of one D12 :

Támadó 2 HP 25
Védekezés Lara ellen 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

Lara találata betalál, aminek köszönhetően nekirepül az egyik  kukának. Nehezen feltápászkodik de közben Daniel varázslata is érkezik.
védekezés Daniel ellen 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

-Protego! Ordítja, mire egy pajzs jelenik meg előtte és eltéríti az átkot.
- Ezért fejetek veszem! dünnyögi, majd pálcáját Danielre szegezi. - Stupor! 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

Marad HP 23

Támadó 3 HP25
Védekezés Wang 

Administrator carried out 1 launched of one D6 :

+2
Védekezés Helen

Administrator carried out 1 launched of one D6 :

+2
Védekezés Alric 

Administrator carried out 1 launched of one D6 :

+2
A fiatalok átkait ügyes mozdulatokkal kerülgeti ki, szinte semmilyen hatással nincsenek rá. Ő tűnik a leggyengébb célpontnak, de nála is fennáll az, ami a legtöbb csatlósnál. A főnök "boxzsákja" mindig a legerősebb és legkitartóbb, mert az évek tapasztalatai megedzették.
Gonosz vigyorral Wangra szegezi a pálcáját. - Stupor 

Administrator carried out 1 launched of one D6 :

+2
maradt HP 25

]HP 24

Nem is vártam mást a szánalmas próbálkozásom után. Természetesen kivédte a varázslatomat a tag. Nem állok meg, megvárva míg viszont támad, folyamatosan lépkedek, hogy minél messzebbre csalogassam a többiektől.
Szépen követ is, így remélem működik a kis tervem.
Persze addig azért ki kellene tartanom.

-Protego! - próbálom kivédeni a felém induló támadást. Persze megpróbálhatnék gyorsaságommal elugrani előle, de nem akarom idejekorán kiteregetni a kártyáimat.

Védekezés a 10-es erősségű támadásra:

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1

A védekezésben legalább jó vagyok. Töjéletes protégót varázsoltam, és kivédtem a támadást.

Sebződtem 0-t

HP: 24

Még pár lépést hátrálok egy kiszemelt sikátor felé, majd egy újabb támadást indítok ezúttal egy bájitalgömböt veszek elő.
Álomgerjesztő főzet van benne, amely attól függően, mennyit sikerül az áldozat csupasz bőréhez juttatni, annyira fejti ki a hatását.
A lassítástól egészen az álomba merülésig hathat.

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1

Nem igazán figyelem azonban merre is dobom, sokkal inkább a tervem jár a fejemben, így ez még szánalmasabbra sikerült mint az előző támadás.

A varázslatom fenét sem ért el,még épp időben eltérítette a fenés,innentől már teljesen a harcra fókuszálok,ha itt is halok meg nem érhetik el a többieket! Azzal már jön is felém egy átok,kivételesen nem letális,még...

Védekezés: 

Daniel Cards carried out 1 launched of one D9 :

A stupor ellen sikeresen elléptem és azzal a lendülettel ahogyan el lépek egyenesen helyezem vissza a pálcámat a 2. támadó szívére. *Gyerünk Daniel... Nem engedheted őket a többiekhez*  a gondolat gyors és azonnal követi is egy szokásos. 

-Reducto! 

Daniel Cards carried out 1 launched of one D9 :

23HP

Úgy tűnik a leggyengébb se annyira gyenge még csak nem is használt bűbájt a védekezésre, csak ellépett. Na nem baj, a következő sikerülni fog. Apró sikerülni fog. Egy gyakorlatilag védhetetlen szögből lőtt rám egy kábító átkot. Persze örültem, hogy engem vett célba és nem valaki mást, de azért örültem volna ha bénázik.

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1
Egy gyors Protegoval semlegesítettem a varázslat erejét, de az ereje hátra lökött. Éreztem, ahogy a tér köve lehorzsolta a hátamat.
A fájdalomtól felszisszenve kelek fel és körbenézek a csapaton. Darman incs túl jó bőrben. Bátorítón a vállára teszem a kezem.
- Nyugi haver, minden rendben lesz. Pihenj, fújd ki magad, aztán gyere segíteni. Én komolyan mondtam, hogy a példaképem vagy. Ha te itt vagy velünk, akkor le tudjuk őket győzni.

Megveregettem a hátát, majd visszafordultam a támadómhoz. (Hármaska).
- Egy Blackthorn soha nem adja fel! Rictusempra!

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1

"csak hasson valamit, légyszives dőlj ki, légyszíves dőlj ki"

19 HP

21 HP-VAL KEZDEM A HSZT

A támadásom után valahogy sejtem, hogy nem talált be. De a tekintetem megakad Larán, és a nyakán lévő medálon. 
*Szóval ezt érzékeltem annyira. És ha tiszta sor van, akkor Alricét nem érezhettem, ezek szerint Larához került a következő medál. Vajon tényleg mi lesz akkor, ha hirtelen mind a hét együtt lesz?* Kérdezem magamtól, és gondolkodom a következő támadáson, de közben egy embernek a hangját nem igen hallottam a támadások alatt, mint Darmanét, aki kissé kiakadt Danielre. A fedezéken keresztül odamegyek Darmanhoz, reménykedem abban, hogy sikerül észhez téríteni. 
- Darman, ide figyelj. Szükségünk van rád, nem hagyhatsz minket cserben! Érted? A nézeteltéréseket beszéljétek meg a harc után, de ne most. És ne gyere azzal, hogy hasznavehetetlen vagy, mert nem tudom, hogy mit csinálok veled. Ha nem is miattam, de legalább Tia miatt állj talpra. - nézek mélyen a fiú szemébe, hátha észhez tér. Ekkor jön a bombasztikus ötletem, amit még a Sümegi kiránduláskor készítettünk a professzorral, hátha esélyem lenne azzal, hogyha a támadó felé dobnék egyet. Előkotrom a Basic Blaze Bloxot, és megindítom a 3-as támadó felé, akit Wanggal és Alriccal együtt támadtam.

TÁMADÁS A 3-AS TÁMADÓ ELLEN A BOMBÁVAL:

Helen Green carried out 1 launched of one D9 :

- Hadd szóljon!!!! 
21 HP-VAL FEJEZTEM  BE A HSZT

Összeomlásom követően többen próbálnak helyre rázni.
Wang kezét teszi rám s úgy próbál lelket önteni belém. Alric szóban kiállt ide valamit. Helen meg a szemembe nézve magyaráz.
Értem, hogy harc van. De mégse értem, hogy mégis miként tudják az előbb hallottakat olyan könnyen megemészteni. Kis szarosok vagyunk kik igaz nagy erőkkel bírnak de mégis gyerekek. Oly könnyen beszélünk a halálról, ölésről és társairól mint ahogy Jorg prof ledönti a jól megérdemelt whiskyjét egy kemény nap után.
Ez nonszensz úgy érzem.
* Gyenge vagy, itt az én időm! * szólal meg egy sötét mélyről jövő hang a fejemben.
Jól ismerem, sokszor próbálkozott már, de egy ideje sikertelenül. Ám most ebben az állapotomban esélyem sincs dacolni vele.
Érzem, hogy a kormány átkerül a másik félnek. Én meg az ablak mellé kerülök “moziz”ni.
* Te csak figyelj, ilyenek vagyunk, ilyennek kell lennünk, hogy túléljük. Ha nincs gyomrod, hogy ezt bevegye akkor maradj hátul majd megteszem azt amit kell a túlélés érdekében. Nyápic. * szajkózza nekem mélységes hangján.
 
Nem tudom mi ez az entitás, de nagyon keveset találtam róla. Régi könyvekben  pr sort vagy lábjegyzetet. Amit megtudtam senkinek se említettem. Szüleim se tudják csak én.
Családunkban öröklődő mágikus “betegség”. Több személy halálát is okozta már az évek során mert egyszerűen nem bírták elviselni, kordában tartani az erőt.
Valószínűleg ennek okán tartottak a szüleim vissza az elején a mágiától remélve, hogy én mentesülök ettől a “harctól” ami az életembe is kerülhet.
De mint kiderült bennem van a mágia ennek okán küldtek a suliba is hogy próbáljam meg kordában tartani s túlélni azt amit hordozok a mágiámmal.
 
Mintha hatással lenne rajtam a győzködés amit a többiek lefolytattak, megmozdulok pálcámért nyúlok laza nyugalommal.
Ahogy hozzá érek külön vibrálás vesz körül. Pálcával a kezembe teljesen átjár a mágia, hiszen a mágus a “botjával” teljesül ki teljesen.
- Oh, igen de jó érzés. - hagyja el a számat a kifejezés. Ám hangom mélyebb és baljóslatúbb. Plusz a szemem is kékről piros színre változik.
Ahogy kiemelkedek a fedezékből látom, hogy Tia elmozdította s csalogatja sikeresen ez 1. támadót egy sikátorba vagy utcába.
Így ránk maradt a 2. és 3.-as támadó.
 
Megragadom az alkalmat mert ahogy látom több átok is repül a két ellenfelünk felé.
Így mögéjük hopponálok a kis utcába ahonnan kijöttek.
 
Nem számítanak rám hiszen le vannak foglalva. Így meglepetés támadást hajtok végre.

Meglepetés támadás sikerére dobok Luckyval.

Dragneel Darman carried out 1 launched of one Lucky :

20

Majd 2. támadóra szegezem a pálcámat.
- Pofix! - ejtem ki a nem halálos de a célpontot azonnal ártalmatlanító varázs képtelenné tevő varázslatot.
- Te már nem dalolsz, majd csak ha kérdezünk! - szúrom mellé.

Támadási érték a 2.támadóra.

Dragneel Darman carried out 1 launched of one D9 :

Hp-m 23/23.

1. támadó  30 Hp

Tia támadása elég gyengére sikeredett ugyan, de a gömb széttörésekor egy kis mennyiség a férfira fröccsen. 
-Mit csináltál velem átkozott?! Szédülés fogja el ugyan, de talpon marad. Innentől kezde d9-el támad.
-stupor 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

marad 30 Hp
2. támadó 23 Hp
Daniel szemében látja az elszántságot. A gyilkos hajlamot.
-Protego!
Védekezés Daniel ellen 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

A fiú átka irányt vált és a közeli fa ágait tarolja le.
-Nem nyert. Állj közénk! Kár ezekre a pancserekre pazarolni a tehetségedet. Mégis  mit ad....
Nem tudja befejezni, mert Darman átka telibe találja és nem jön ki több hang a torkán.
mérgesen a fiúra pillant és egy nonverbális átkot küld Darman felé.

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

-1 
Marad 23 Hp
3. támadó 25 Hp
Védekezés Wang ellen 

Administrator carried out 1 launched of one D6 :

+1
A srác átka betalál és az átok hatására megzavarodik. Eszelős göcögésbe kezd, és ennek az lesz az eredménye, hogy Helen támadása meglepetésként éri védekezés Helen ellen

Administrator carried out 1 launched of one D6 :

-2
A robbanás ereje a földre dönti, testét sok helyen nyílt sebek és égési sebek borítják. Remegva megpróbál talpra állni, de hátra roskad. 
Marad 7 Hp

Jöhet a 3. kör !

19 HP
Az átok telibetalálja a fickót, aki nevetve várja Helen átkát, ami elemi erővel csapódik bele. Az árvaházban a gyerekek néha meséltek valami Mortal Kombat nevű játékról. Ott van olyan, hogy két támadás együtt nagyon erős tud lenni. Valami kompót vagy miabánat.
Éppen örülök a kompótomnak, amikor látom, hogy Darman megrázza magát és elindul.
"Ezaz végre visszaté...."
De a gondolatomat se tudom befejezni, mert ekkor világítani kezd a szeme és mély hörgő hangon elkezd élvezkedni.
Majdnem eljetem a pálcám, ahogy nézem a srác metamorfóziást. Mindenesetre akármi is tört rá, elég hatékony.
Közben látom, hogy akit eddig támadtam (3. támadó) már alig áll a lábám, ezért rászegeztem a pálcám.
- Tegyünk pontot a végére! Diffindo!

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1

Legnagyobb meglepetésemre a bájitalgömbből pár csepp mégiscsak eltalálja a fickót, aki egy kicsit lelassul. 
Még mindig a sikátor felé terelem őt. Fél szemmel látom, hogy Darman is csatlakozik a többikhez. 
A következő támadásra nem kell sokat várnom, bár mintha gyengébb lenne, mint az előzők. 

Védekezés:


+1

Sikerül eltérítenem a felém száguldó fénynyalábot, de nem hagyom szó nélkül. 

A tervemhez híven, még pár lépést teszek, majs a pálcámat a férfire irányítom. 

- Carbunculus! - kiáltom. Remélem betalálok ezúttal rendesen. Fájdalmas, gennyes kelésekkel a testén nem hiszem, hogy sok kedve lesz még pattogni. 

Támadás:

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1


HP-m: 24/24

Egész szépen haladunk a támadással. Eléggé meglepett hogy az általam küldött átok is betalált és házralökte az egyik támadót. A másik pedig már szinte haldoklik. Én nem tudnám ráküldeni a halált, de amint látom ezt  Wang intézi. Nemtudom betalált e az átka, de ezt inkabb nem nézem végig. A tekintetemet az 1es támadó felé fordítom. Aki elég ostoba lehet tekintve hogy el akarta kábítani Tiát. Ez nagy hiba volt részéről. Egy olyan átkot alkalmaz a lány ami gennyes keléseket okoz. Kíváncsi leszek hogy fogja folytatni így a csatát. Nagyon remélem sehogy
De úgy érzem eleget nézelődtem.
~Hasznos lenne egy kis tűzijáték.. Vagy legalább egy kis tűz
Felugrok a fedezékemből és a 2es támadóra célzok
-Piroinito!

Lara Lestrange carried out 1 launched of one D6 :

+1

A meglepetés támadásom sikeresnek bizonyult s csórikám nyelve megadta magát.
De nem adta fel ezzel, képzet mágusról van szó így nonverbálisan támad rám.


Védekezés a 2.támadó 5-ös támadása ellen

Dragneel Darman carried out 1 launched of one D9 :

Túl lassan emelem a pálcám meglepetésem okán. Nem hittem volna, hogy képes ilyenre a mocsok.
A Flippendo mellkason kap s berepít a mellékutcába több méterre.
A repülésből kemények érek macskakövet. A földet éréskor tüdőmből kikerül az összes levegő.
- Ez fájt. - nyögöm másodpercekkel később ahogy újra megtelek éltető oxigénnel.

( A támadás 5 védekezésem 2. Így sebeződtem 3-at. HP-m 23/20. )

Felállok és pálcámat a 3-as támadóra fogom.
Meglehetős ramaty állapotban van. 
- Petrifikus Totalus. - lövöm rá az ártalmatlanító átkot.
igaz nem én vagyok a "volánnál" de a másik sem akar gyilkolni, még vagy talán infot akar kiszedni belőle. Tervét sajnos nem tudom. De hálás vagyok neki, hogy nem akar ölni. Elég vér tapad a kezemhez miatta a romániai út okán. Nem akarom továbbiakat mosni róla. Így is vannak miatta rémálmaim.

Támadás a 3.támadóra.

Dragneel Darman carried out 1 launched of one D9 :

Egész jól áll a szénájuk. Az előző pasas földre került ugyan, és valószínűleg sok vizet már nem fog zavarni. Aki viszont zavaró lesz lassan, az a vezér. Tia küzd vele erősen, de meglátása szerint ő okozhat még gondot a zöld medáljával? 
~ Vajon kit uralhat?
- AZ AKIVEL EDDIG MÉG NEM TALÁLKOZTÁL...
~ Köszi, de mégis melyikőtök?
- AJJAJ... MINDJÁRT MEGTUDOD!
Hátrapillant a társaira tekintetében aggodalom tükröződik. -Srácok! Meneküljetek! A pálcája a kezében remegni kezd, majd aláhull...
Zsigereiben érzi a pusztulat jeges karmát. 
-IGEN... JÓL ÉRZED... EZT MEG KELL OLDANOD, MERT GONDOLOM IDŐ ELŐTT NEM AKAROD BADNI A KULCSOT. MERT TUDD MEG JÖÖÖÖÖÖN... AKHOMAN!
Alric feje lehorgad, majd halkan nevetni kezd. Szemeiben zöld fény villan.
- Hogy én mennyire utállak titeket!  Már réges rég ki kellett volna gyomlálnom közületek a gyengéket. Semmit nem értek! Kezdjük mondjuk veled! 
Pálcáját Darmanra szegezi. Játszod itt a kemény legényt, de nem engeded el magad! Üvölti. -Lepredálhatnád az összes gyenge szart itt, te mégis játszod a jófiút, és tetteted a gyengét! Te....te bamba becsület lovagja! Odafordul tiához. És rólad sem feledkeztem meg te papírvámpír! Hisztizel itt össze vissza! Emelt hangon gúnyosan imitálni kezdi Tiát. Juj. nem iszom embervért, jó a nyiszinyuszi meg a bambivér, mert.... mert nem is tudom mi történne... Szánalmas! és én.... Annyira dühös leszek ettől... Az utolsó szavak, szinte sziszegve siklanak a fogai közül.
- HIGGADJ LE TIGRIS! EZT Ő CSINÁLJA
-Fogjátok be!!!! 
Kezeit a fülére tapasztja és eszelős vigyorral végignéz a többieken. 
- Azt hiszem veled kezdem Blackthorn! Égj el! -Piroinitio!

Alric Maggot carried out 1 launched of one D6 :

+2

A varázslatomat megint eltérítette ez a fene,lassan már bosszantó,hogy így itt táncolgatjuk egymást körbe,viszont a szöveg amit mond mielőtt Darman átka kapja el azonnal be indítja a gondolataimat ezerbe,egy fél másodperc sem telik el a valóvilágban de nekem fénysebességgel mennek a gondolataim. 
*Én csatlakozni? Elvesztegetett tehettség velük? Te meg mégis kinek képzeled magadat te alávaló senkiházi?*  a gondolatok amik csak arról az eggy mondatról eszembe jutnak.... A tekintetem mostmár tényleg gyilkos,egy cseppnyi kímélet sincsen benne teljesen hideg,egyenesen az idiótára irányítva. 

-Még,hogy elvesztegetett tehettség,ezt is csak miattuk csinálom.Takarodj el a tartaroszba....  Reducto! 

Daniel Cards carried out 1 launched of one D9 :

A hangom nem nyugodt,teljesen hideg és érezhető a teljesen elfojtott düh,de mégis mint a mérgezett kés olyanok a szavak.A reductomba teljesen átadom a dühömet,mostmár teljesen fókuszban vagyok, ettől a pillanattól fogva addig fogok menni ameddig el nem pusztulnak.

Hármas támadó Hp 7
A fickó a földön vergődik, erőtelnül pislog felétek, közben, néha néha egy- két hisztérikus röhögés szalad ki a száján. Wang diffindója mellkason kapja, amitől a tarkója a földnek csapódik és tompa puffanás kíséretében beveri a fejét a kockakőbe. Már kelne fel, amikor Darman sóbálvány átka pontot tesz az Ire és a férfi nem mozdul többé.

2. támadó
A nonverbális átkok nagyon nehezek, az, aki nem gyakorolja ezt a mágiaágat, sokszor kerülhet bajba ez miatt. ő szerencsére benne van, így egy elégedett vigyor terül szét az arcán. Lara támadását látva a pálcáját maga elé kapja.

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

A lány támadását a protego ügyesen hárította, azonban Daniel ismét akcióba lendül
Védekezés Daniel ellen 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

A fiú átka sajnos telibe kapja, és nagy ívben hátra vágódik. Valahol a főnöke mellett ér földet ájultan.

1. támadó
Acsarkodva figyeli az eseményeket, miközben igyekszik az elméjét kontroll alatt tartani.
- MINDEN RENDBEN GAZDÁM?
~ Ez a fruska jól kicseszett velem, de megleszek.
- GAZDÁM! AZOKNÁL VANNAK A TESTVÉREIM! A lény képzeletbeli fejét, Alric felé fordítja.  - A FIÚ, MÁR MAJDNEM KÉSZEN ÁLL. HAMAROSAN URALNI FOGJA A MEDÁLJÁT. TUDOD MIT JELENT EZ?
A főnök, fél szemét Tián tartva, oldalra körözve Alricra pillant. ~ Intézzük el!
-PARANCSÁRA! A medál megvillan, és a barikád mögül éles kacagás hallatszik.
Nagyjából ez az utolsó, ami eljut a tudatáig, ugyanis Tia átka érkezik,

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

(figyelmetlenség miatt -3) 
-Pro... Nem tudja befejezni, mert Tia átka telibe találja. A főnök üvöltve arcához kap. -Átkozott!! 
-Crucio! Crucio! Crucio!

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

 

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

Administrator carried out 1 launched of one D9 :

  (-3  mindegyikre a bedagadt fej miatt kvázi vak Tia védekezik ellene.)

Elégedetten nézem, ahogy ketten is kidölnek. Már csak egy maradt talpon aki....
- Neee! Eszedbe ne jusson te rohadék!
Tia támadójára szegeztem a pálcámat nem is törődve, hogy mi történik körülöttem.
"Nem veszíthetek el még valakit, nem nem és nem."
Szinte suttogásként jutott el csak hozzám Alric hörgése.
- Veled kezdem, Blackthorn

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1

Egy hajszálon múlt csak, hogy nem talált el az átka, de legalább visszarántott a valóságba. Volt valami furcsa a fiúban. Eg vérszomjas kis dög volt, de a mi vérszomjas kis dögünk. Nem vallt rá.
"Talán az imperius átok? Nem, azt látttuk volna. Ahh a francba, van még egy medál"
- Alricot bízzátok rám! Segítsetek Tiának! - Kiáltok a többieknek, majd Alrichoz fordulok. - Nagy a pofád Medállal felszerelkezve. Küzdj meg velem ahogy igazi férfihoz illik. Pálca nélkül! Capitulatus!

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1

"Akkor táncoljunk, Lord Maggot" Reméltem, hogy ha kiütik a vezért, akkor Alric visszaváltozik. Nem akartam leharcolni, mert még ki tudja mi vár ránk. Meg amúgy is a barátom.

19 HP

HP23
Alric dühösen felordít, mikor látja, hogy a támadása nem talál.
-Szétszedlek féreg! Nem vagy te méltó...

Alric Maggot carried out 1 launched of one D6 :

+2 Prot... 
A pálca ártalmatlanul röppen ki a kezéből. és begurul az egyik bódé alá. 
- Hmm... Hát így állunk?! Rendben! Akkor puszta kézzel végzek veled. 
Egy gyors mozdulattal a fiú felé veti magát.
ÖREGEM! NE VESSZ MEG! TÉRJ MAGADHOZ! ALRIC ATYA TELE A GATYA?
 Megtorpan és a fülére szorítja a kezét! ~ Mit csinálok? 
-LÁSSUK CSAK... ÉPP MEGVESZEL?
 Egy nyomasztó érzés keríti hatalmába. Egy várrom udvarán áll... Körülötte, meg igazából az egész látkép körül vibrál a levegő. A háttérben, mintha folyamatos szélzúgás lenne...egy barátságtalan morajlás. 
Az egyik torony mögül egy hatalmas sötét alak magasodik fölé. -EZEK CSAK FÉRGEK FIÚ! PUSZTÍTSD EL ŐKET!
Egy boltív alól egy lila bőrű démoni nőalak jelenik meg fedetlen keblei és formás idomai, komolyan megdolgozzák a srác fantáziáját. - ÖRÜLÖK, HOGY SZEMÉLYESEN IS TALÁLKOZUNK. Ő ITT AKOMAN mutat karcsú kezeivel a hústorony felé.
Egy másik alak siklik elő. Torz feje, örökös mosolyban mutatkozik. -EGY A TESTVÉREINK KÖZÜL 
Még egy alak siklik oda hozzá... vagyis inkább csúszik. Testét lángok alkotják. Szemei narancsfényben parázslanak, szája nincs. - A MENTÁLIS ERŐD AZ, AMI MEGFÉKEZHETI.
Alric hirtelen hátrafordul és egy hatalmas vékony csontos alak tornyosul fölé. Fején, mintha valami másik csápos entitás élősködne, ami a fejéből lakmározna. - CSAK ÚGY TUDOD ELŰZNI, HA URA VAGY AZ ELMÉDNEK. S EZZEL EGYSZER S MIND ELNYERED A JOGOT, HOGY VALAMELYIKÜNK MESTERÉÜL FOGADJON. Biccent a fiú felé. -SAWAR... AZ ELNYOMÁS ÉS FÉLELEM... ÖRVENDEK.
~ Szóval ezt kell tennem... A monstrum felé fordul és erősen koncentrál. - Távozz! 
( lucky 17-20 dobás esetén a hatás megszűnik )

Alric Maggot carried out 1 launched of one Lucky :

11

A szemében a harag tükröződik. Öklével teljes erővel Wang felé súlyt! 

Alric Maggot carried out 1 launched of one D6 :

Hp19

19 HP

Ahogy látom, hogy Alric felém ront, elteszem a pálcámat. Nem lenne tisztességes a pofájába küldeni valami átkot, ha már tisztességes küzdelemről papolt.
"Ezaaaaz, gyere ide szépen felém. El a többiektől."

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one D6 :

+1

A támadása elől elhajoltam. És éppen ki tudtam kerülni. Kihasználhattam volna a lendületem és kirúghattam volna alóla a lábát, de volt jobb ötletem is, amitől használhatóbb lesz, ha később harcra kerül sor.
Megvártam, hogy szinte orra essen a lendülettől, aztán hátilról megragadtam és megpróbáltam hátra csavarni a kezét.

Wang Blackthorn carried out 1 launched of one Lucky :

1

- Én nyertem. Na most szépen így maradsz, amíg le nem nyugszol, Oké?
Reméltem tényleg nyugton marad.

19 HP

A varázslatom kivételesen betalál és egyenesen repül el a már ki ütött ember a főnök felé aki éppen tia ellen áll,közben felfigyelek alricra is és már készülnék a nem végleges ártalmatlanítására viszont Wang kézben tartja tehát az eggyik közeli ki ütött támadóhoz lépek és a pálcámat egyenesen a fejére célzom,pont mint annak akit alig 20 percel ez előtt öltem meg.Ugyanazon Hideg tekintettel a düh már kicsit jobb viszont még mindig látható a gyilkos akarat a szemeimben.*Olyan egyszerű lenne megölni és biztosra menni vele,undorítóan egyszerű egy életet elvenni,és szinte lehetlen visszadni.* az emberre nézve emlékszem,hogy ő még nem is próbált minket megölni legalább is átkokkal nem nagyon,lehet,hogy megtenné de most még a bűnei nem annyira felhalmozottak,hogy a kard szerint haljon meg a leg gyengébb pillanatában. A közelben észreveszem a pálcáját ami csak felkapok és elrakok,lehet,hogy még nem meghalsz viszont nem lehetek ővatlan,majd talán szerez egy másikat de az nem most lessz, viszont ha mégegyszer szembe állsz velünk akkor nem marad majd a kegyelmemből. Ekkor veszem észre ahogyan a főni aki úgy néz ki mintha minden tini pubertását kapta volna meg Tiát crucioval próbálja eltalálgatni de vak a fene.Vele szemben nincsen annyi kegyelem érzetem,és még mindig van a haragomból,minél előbb leszel harcképtelen vagy halott annál jobb nekem,azzal kissé közelítek és most a szív helyett a nyakat célzom meg ahol összekötődik a mellkassal mert az a medál a szívét túlságosan eltakarja,hogy hozzáférhessek és nem akarom megtudni mi lenne ha eltalálom a medált,már be gyakoroltan célzok és lövök,most nem ordítva hanem suttogva,viszont ebben is érződik minden dühöm. 

-Reducto. 

Daniel Cards carried out 1 launched of one D9 :

És már indulok is tovább a főni felé,hogy segítsek tiának.

Az átkom csúnyán betalálja a velem szemben álló férfi, de nem elég gyorsan. Látom, ahogy a medáljához kap, és bár messze vagyok a többiektől pontosan hallom azt is, amit Alric mond. Természetesen tudom, hogy valamelyik medállakó kapta telibe, és nem veszem komolyan amit nekem mond. Bízom benne és Wangban is annyira, hogy képesek megoldani a helyzetet.
Fél szemmel látom ahogy Daniel likvidálni akar egy szerencsétlent, akit már a többiek harcképtelenné tettek. Nem értem mi történt vele, hol van az a kedves okos srác, akit megkedveltem, és ki ez a lelketlen csonthéj, ami belőle maradt. Nem érek rá ezen filózni. Azt hiszem kellőképpen feldühítettem a fickót.
Amikor meghallom az átkot, amit kimond, összesen 3x, bár a harmadikra már szinte semmi nem történik. Összerezzenek. Egy tizedmásodpercre megfagyok, és mint gyerekként megerősítem magam és várom a kimondhatatlan fájdalmat.
Aztán eszembe jut, hogy most már tudok védekezni. Villámgyors mozdulattal ellépek az átkok útjából.

Védekezés:

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1

Az átkok nem értek el. Ami valljuk be azért szerencse. Egyetlen crutiatus is kegyetlen tud lenni. Hát még több. Volt hozzájuk szerencsém, ámbár az 3 különböző embertől származott, egyidejűleg.
Valószínűleg egyedül vámpír örökségem tartott életben, de még így is napokon át foltoztak össze a manók, és heteken keresztül zsibbadtam le véletlenszerűen itt ott.

Eközben Daniel érkezik gyilkos tekintettel az emberem felé. Végül nem láttam megölte e a másik szerencsétlent, vagy isteni kegyelmet gyakorolt.
Ismét velem lehet Fortuna istennő, mert ahogy elugrom a crutiatus elől kis híján eltalál a Daniel felől érkező fénynyaláb.  

Azzal egy utolsó varázslatot indítok a férfi felé.

-Stupor! - kiáltom a kábító átkot.

Tiara Prince carried out 1 launched of one D9 :

+1

-Tudod mit? Tessék! A tiéd lehet a kegyelemdöfés- mondom az érkező fiúnak. - Nem tudom mi szállt meg, de te nem az az ember vagy akit megismertem és a barátomnak neveztem - bököm még oda Danielnek, majd elindulok megkeres Darmant.