Rodolpho kijelentésétől kicsit elszégyenlem magamat, de nem fogja akkor sem überelni Danielt, akármennyire is hajbókol nekem.
- Rendes tőled, hogy aggótsz, jártam már rosszabbul is. - mondom a fiúnak, miközben megmutatom neki a kezemen és a lábamon lévő sérüléseket, majd kajánul elvigyorodom. - Úgyhogy nem lehet egy könnyen engem láb alól eltenni. És jól van, nem kell tuszkolni, tudok magamtól is menni. De azért köszönöm, hogy legalább te utánam jöttél.
Elmosolyodom a fiúra, és elindulok ki, vagyis inkább engedek a tuszkolásnak, amit az újonc csinál. Tekintetettem Danielt keresem, akit meglátva a nyakába ugrok, és végignézek rajta, hogy nincs-e semmi baja sem.
- Ilyet többet ne csinálj, hogy csak úgy itt hagysz, oké? A frászt hoztad rám. - mondom Danielnek, majd egy gyors puszit nyomva az arcára elengedem. - Akkor igazából mehetünk is, nem?
******************************************************
Bukarest mellett született, születésének estéjén viharban, és szakadó hóesésben történt, ami emlékeztette a kis városkát egy évszázadokkal ezelőtt született, később igen sokra vivő varázsló születésének.Születésekor fel sem sírt, annál jobban mosolygott, ami kicsit megrémisztette a szüleit, de a boldogságuk gyorsan elfeledtette velük. Rossz kedvében, aki esetleg rossz szándékkal közelít felé, akaratán kívül egy taszító lökést küld ellene, akit kedvel, az illető érzékeli azt.